Azt nagyon jól tudja, mit nem kéne tennie egy nőnek, hogy boldog legyen. Például azt hinnie, egyenlő fizetés jár neki ugyanazért a munkáért.
Mit tehet a politika a nők elleni erőszak felszámolása érdekében? Hogyan zárta a kormány az áldozatsegítés évét? A 16 akciónap keretében szervezett beszélgetésén Ámon Kata, Dés Fanni és Tonté Barbara adtak lehetséges válaszokat a témában.
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.
Bár a szülészeti erőszak kifejezés sokaknak túl erős, és még mindig nem értik, hogy kerül az erőszak a szülőszobára, muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene.
2019-20-ban négy gyermekrablásos üggyel foglalkoztunk.
A súlyos bántalmazást elkövető szülőről csak annak az árán lehet nem gondolni semmi rosszat, ha az ember önmagát veszíti el.
A rendőrség szerint szexuális szolgáltatást kínált, támadója telefonon jelentkezett be nála.
Ezt a cikket könnyen érthető formában írom.
Nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy a helyzet az elmúlt évtizedekben fényéveket javult, ám elég a közelmúlt néhány emlékezetes esetét felidéznünk ahhoz, hogy lássuk, bőven van még dolgunk e téren.
A nők elleni erőszak társadalmi beágyazottságáról, a 16 akciónapról és a járványhelyzet okozta problémákról beszélgettünk Füri Judittal és Winkler Zsuzsannával, a NANE önkénteseivel.
