A 444-nek az Öböl-országok imázsvesztéséről szóló cikkében ott lapul a magyar külpolitikai újságírás minden rákfenéje
Szakmai és morális súlya van, hogyan beszélünk az Iránnal szembeni háborúról.
Szakmai és morális súlya van, hogyan beszélünk az Iránnal szembeni háborúról.
Milyen az állam nélküli hatalomszervezés? A zapatisták erre építenek.
A segélyflotta egyetlen magyar résztvevőjével beszélgettünk – még az izraeli hadsereg nemzetközi jogba ütköző akciója előtt.
Egyes vezetők a hallgatást és a kétértelműséget választják a nemzetközi jog védelme helyett. Pedig szabályok nélkül Európa meg fog gyengülni, és az erősebb joga a legnagyobb és legbrutálisabb szereplőknek kedvez.
Svédország dokkmunkásai sem Oroszország, sem Izrael háborúit nem hajlandóak segíteni. Erik Hegelson szakszervezeti vezető pedig még a munkaviszonyát is feláldozta a küzdelemben, ami ma is tart.
A Nemzetgyűlés néma csenddel emlékezett meg róla, sok médium pedig kampányt indított az antifasiszta szervezetek és a baloldal ellen. Franciaország még könnyebb terep lett az antifasizmus kriminalizálására, ami eltereli a figyelmet a tragédia gyökeréről.
Andor Lászlóval arról beszéltünk, hogy meddig lehet képes Európa finanszírozni Ukrajna háborús erőfeszítéseit, van-e értelme igazságos békéről beszélni, és képes-e Európa szolidáris alapon szervezni az újjáépítést?
Magyarországon a két nagy párt nem két, a társadalom berendezkedésére vonatkozó, eltérő javaslattal, hanem két nagyhatalmi struktúra és érdekcsoport igényeivel lép fel és kampányol 2026-ban.
Szabályos társadalmi ellenállás indult el az ukrán férfiak hadseregbe hurcolása ellen, amelyet főként munkásosztálybeli nők szerveznek, a téma viszont olyan érzékeny Európában, hogy csak a második helyen tarthattak róla szakértők panelbeszélgetést, a CEU-n a programot ugyanis korábban visszamondták.
A Forráspont első adásában az ukrajnai háborúról beszélgettünk, a munkásosztály perspektíváját keresve, majd Andor Lászlót kérdeztük az iráni háborúról.