Nemcsak Jókait és Az arany embert, de az egész irodalomoktatást át kell gondolnunk
Nem az a kérdés, hogy Jókai genderszempontból „problematikus”-e, hanem az, hogy hogyan tudjuk az irodalomórákat alkalmassá tenni a kérdések megvitatására.
Nem az a kérdés, hogy Jókai genderszempontból „problematikus”-e, hanem az, hogy hogyan tudjuk az irodalomórákat alkalmassá tenni a kérdések megvitatására.
Péntek este Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt az Egyenes Beszéd vendége, ahol a pedagógusképzés átalakításáról és egy lehetséges tanévkezdő pedagógussztrájkról beszélt.
Nem a szegények, elnyomottak felzárkóztatásra, nem valamiféle elitcserére van szükség, hanem e kettősség, az alá-fölérendelt viszonyok megtörésére. Ne alkossuk újra az oktatásban annak a rendszernek a gyakorlatait, ami ellenünk létezik.
Ha nem tudsz segíteni, legalább ne árts! – tartja a mondás. Sajnos a kormánypártok oktatáspolitikájának ezt az alacsony küszöböt sem sikerült megugrania.
A közoktatási rendszer minden baját felszínre hozta az elmúlt egy év, amelyből tanulnunk kellene, és megkeresni a gyógyírt a problémákra.
Úgy Budapesten, mint vidéken rengeteg a betöltetlen tanári állás, azonban a szegényebb megyékben jóval magasabb az arány.
Nincs a magyar iskolásoknak közös szocializációs közege, amely a társadalmi kohézió kialakításában segítene. Így aztán maga az iskola szocializál minket arra, hogy szinte nem is lehetséges másképpen előrejutni, csak ha másokat hátrahagyunk és kizárunk.
Hogyan lehet felrázni a modellváltáson átesett egyetemek hallgatóit az érdektelenségből? Egyáltalán van-e még értelme meggyőzni őket az autonómia fontosságáról? Interjú Fleck Zoltánnal, az ELTE-ÁJK oktatójával.
Helyette szülői bérkompenzáció lenne a megoldás.
Mindössze 54 százalék vállalná, hogy felveszi a munkát minden feltétel nélkül, áll a PSZ és a 21 Kutatóközpont közös felmérésében.