A homofób törvényre hivatkozva levették egy magyar szerző könyveit a Libri polcairól, egyet pedig ki sem adnak
Nem sokkal az Ünnepi Könyvhét előtt jelezték Papp Dórának, hogy három ifjúsági könyve „18 éven aluliak számára nem terjeszthető”.
Nem sokkal az Ünnepi Könyvhét előtt jelezték Papp Dórának, hogy három ifjúsági könyve „18 éven aluliak számára nem terjeszthető”.
Miért lenne ma lehetetlen a magyar könyvtörténet legmerészebb kiadói vállalkozása?
Melyek a mai „kivételes” korszakunk fő kihívásai? Miért fontosak az igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság struktúrái a mai sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben?
A tágabb közbeszédbe is beszüremkedő irodalmi botrányt keltett a nagysikerű kortárs író új könyve, a Mamikám.
A rendszerkritikus forradalmi és baloldali szavakról elsőre mindenki az osztály, a tőke, a kizsákmányolás, a proletariátus fogalmaira asszociál. Kiss Viktor könyve azonban az ellenkultúra, a hasadás, az autonomizmus fogalmait használja egy baloldali forradalmi projekt felvázolásához.
Bérczes Tibor elmélyült, adat- és gondolatgazdag interjúkötetét forgatva lesz miről töprengjen a magyar olvasó.
Jason Stanley hamarosan magyarul is megjelenő könyvében Schmidt Máriát is idézi, aki szerint egy „normális férfi” megvédené a családját, a „mai németek” azonban már „agymosottak”, és képtelenek erre.
A neoliberalizmus nem az államszocialista rendszerek összeomlása után terjedt el Kelet-Közép-Európában, hanem már jóval 1989 előtt áthatotta többek között a Kádár-rendszert.
A fő politikai folyamatok ma sem a populizmus, sem az osztályharc hagyományos fogalmával nem érthetők meg. A Politikatörténeti Intézet és a Társadalomelméleti Műhely podcastjában Kiss Viktor új könyvéről volt szó.
Az újraindult olvasókör első adásában a legnagyobb élő magyar marxista filozófus, Tamás Gáspár Miklós 2021 januárjában megjelent gyűjteményes kötetéről beszélgetünk.