Több tonna haltetemet mosott partra a víz az első igazán fürdőzőbarát hétvégén. Egyre gyakrabban kell hasonló jelenségekre számítanunk.
És ne csak a kiváltságos kevesekről. Hanem a 99 százalékról. Zöld és szociális fordulatra van szükség, ezzel Magyarország is csak nyerhetne.
A bankoknak nagy hatalmuk van a fosszilis energiával foglalkozó vállalatok felett, így akár nyomást is gyakorolhatnának rájuk, hogy legyenek zöldebbek – de persze nem teszik.
Mit tanulhatunk a koronaválságból a klímaváltozás elleni küzdelemhez? Andreas Malm Korona, Klíma, Krónikus vészhelyzet – Hadikommunizmus a 21. században című könyvének recenziója.
Olyan sok felesleges ruha termelődik évente, hogy csak az adományozott ruhák 20 százalékát tudják újrahasznosítani vagy használt ruhaként eladni.
Noha a klímaválság 2019 meghatározó témája lett, a járvány most megmutatja, hogy az ökológiai katasztrófa nem kerülhető el, ha a zöld kapitalizmus illúzióját kergetjük. A rendszert kell szétvernünk, de hogyan?
Ahhoz, hogy megérthessük, miként hat a jelenben társadalmainkra a járvány, és hogy milyen más folyamatok fonódtak össze, vissza kell térnünk legalább 2015-be. Évértékelő két részben.
John Sauven, a brit Greenpeace ügyvezető igazgatója szerint „ebben az évben kiderült, hogy korábban lehetetlennek gondolt dolgok mégis lehetségesek.”
A 2008-as válság után globálisan megerősödtek az alternatív közgazdaságtani megközelítések, többek között a fánkgazdaságtan is. A mostani válság is magában rejti a potenciált, hogy elmozduljunk a környezetünkkel harmonikus viszony és együttélés irányába.
Az Európai Parlament még komolyabb vállalásokat szeretne tenni.
