Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a világ 60 legnagyobb, magántulajdonban lévő bankja összesen 3,8 milliárd dollárral finanszírozta a fosszilis tüzelőanyagok – például szén, kőolaj vagy földgáz – kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó vállalatokat az elmúlt öt évben, vagyis azóta, hogy a világ legtöbb országa 2016-ban aláírta a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt – írja a Vox.

Az egyezmény célja, hogy az országok megfékezzék a klímaválságot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével, valamint annak elérése, hogy a légkör ne melegedjen többet másfél Celsius-foknál.

Ezeknek a törekvéseknek azonban alapvetően ellentmond, hogy tavaly még több pénz jutott a környezetre káros fosszilis tüzelőanyag-iparnak, mint 2016-ban, még úgyis, hogy  a koronavírus-járvány miatt visszaesések miatt a szektor eleve 9 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatott.

Amint arra a Vox cikke rámutat, a bankoknak kiemelt szerepük van a klímaválság elleni küzdelemben, ugyanis a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatoknak sok pénzügyi segítségre van szükségük, akár hitelek útján, akár a részvényeikkel való kereskedésben. A bankoknak tehát lehetne hatalmuk arra, hogy hassanak ezekre a környezetszennyező vállalatokra a fenntarthatóság érdekében, de mint azt a most megjelent tanulmány is bizonyítja: ezzel a bankok sajnos nem élnek, hiszen a saját gazdasági érdekeiknek kedvezőbb, ha inkább a fosszilis energiát felhasználó beruházásokat támogatják.

Az pedig külön érdekesség, hogy bár annak idején az Egyesült Államok vezette a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény körüli tárgyalásokat, a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokat legtöbb pénzzel finanszírozó bankok listáján az első 4 helyet mind Egyesült Államokbeli bankok foglalják el.

A több környezetvédelmi csoport által közösen kiadott kutatás szerint a JPMorgan Chase a világ legrosszabb „fosszilis bankja”, ugyanis a vállalat csak 2020-ban 51,3 milliárd dollárral járult hozzá az iparág finanszírozásához, 2016 és 2020 között pedig összesen 317 milliárddal. De elöl végzett a listán több más világhírű amerikai bank is, köztük a Citibank (2.), a Morgan Stanley (12.) vagy a Goldman Sachs (15.).

A Voxnak egy, a tanulmány írásában közreműködő pénzügyi szakértő elmondta:

„az Egyesült Államok nem nevezheti magát hiteles vezetőnek a klímaválság ellen, amíg bankjai ilyen mértékben segítik elő az klímaváltozást, és nem tervezik ennek a tevékenységnek a fokozatos megszüntetését”.

A szakértők azonban látnak még reményt, ugyanis a klímaválság leküzdésére irányuló kormányzati megközelítés részeként a Biden-kormány jelenleg azt tervezi, hogy bevonja a pénzügyminisztériumot azokba a törekvésekbe, amik a fosszilis üzemanyag-alapú energiaforrások nemzetközi finanszírozásának megszüntetésére irányulnak. A tanulmány szerzői szerint ez az első alkalom, hogy az amerikai kormány ilyen léptékű tettre készül a klímaváltozás ügyében.

A pénzintézetek és a környezetszennyező nagyvállalatok összefonódásáról már korábban is írtunk a Mércén, legutóbb februárban, amikor is az Extinction Rebellion környezetvédő szervezet aktivistái öt hazai bankfiók előtt demonstráltak az intézmények fosszilis energiaipart támogató tevékenysége ellen.

„Szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy a bankjaik nem működnek átláthatóan és a pénzüket tudtuk nélkül használják fel a bolygónkat pusztító nagyvállalatok támogatására. Követeljük, hogy a bankok kommunikáljanak őszintén és átláthatóan a pénzünkből tett befektetésekről! A fosszilis-ipar finanszírozását pedig azonnal be kell fejezniük, mert ezzel a jövőnket veszélyeztetik!”

– Nyilatkozta akkor Papp Dániel, a szervezet egyik aktivistája.