Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Órák alatt országos szintű összefogás jött létre a vihar sújtotta baranyaiak megsegítésére

Péntek este hatalmas vihar volt csapott le az országra, a tűzoltóknak összesen 281 esetben kellett beavatkozniuk – Somogy, Vas és Zala megye kivételével minden megyében keletkeztek viharkárok. A legtöbb segítségre Baranya Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom megyékben és Budapesten volt szükség,

a Baranya megyei, kétezres lakosságú Sellyén például 245 lakóházban keletkezett kár az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint.

A legtöbb beavatkozás kidőlt fák és letört faágak miatt történt, de volt, ahol épületek tetejét és kéményét is megbontotta az erős szél, sok helyen pedig a dió és tojás méretű jégeső rongálta meg a házak tetejét. Sellyén a beszámolók szerint ökölnyi jégdarabok estek, amelyek nemcsak a házak tetejét, hanem az autók szélvédőit is szétzúzták.

A település polgármestere, Nagy Attila péntek este Facebook-videón számolt be a keletkezett károkról, elmondása szerint „száznál is több lakóház vált olyan állapotúvá, ami veszélyes vagy pedig lakhatatlan.” Szombat hajnalban egy újabb videóban arról számolt be a polgármester, hogy a pénteki elsődleges felmérés és kárenyhítés után a mai napon a katasztrófavédelem munkatársai utcánként nézik végig a házakat.

A vihar után több helyi lakos is Facebookon jelezte, mekkora kárt szenvedett a település. „Szavakkal nem lehet leírni mi történt..” – írja egyikőjük, aki szerint pár perc alatt alig maradt ház, amiken megmaradtak a cserepek. A bejegyzéshez képeket is csatolt, amelyek érzékletesen szemléltetik a vihar súlyosságát.

A szomszédos Kákicson is „soha nem tapasztalt” mértékű jégeső pusztított péntek este, szinte minden házban „komoly kár keletkezett” – írja egy helyi lakos, aki azt is kiemelte, hogy a

„halmozottan hátrányos helyzetű térségben élő lakosok nagy része nem rendelkezik biztosítással, önerőből pedig lehetetlen a helyreállítás.”

A már korábban létező „Sellye 2020/2021 Együtt mindenkiért!” nevű Facebook-csoportba tegnap este óta özönlenek a felajánlások a károsultak megsegítésére. Az ország különböző pontjairól, többek közt Érdről, Zamárdiból és Pécsről érkeznek a jelzések, hogy szögeket, cserepeket, redőnyöket, ablakokat ingyen el lehet vinni, de érkezett felajánlás szállításra és munkaerőre vonatkozóan is.

A Sellyei Református Egyházközség pedig felajánlotta, hogy akinek az otthona lakhatatlanná vált, az a gyülekezeti házban töltheti a következő éjszakákat.

Június 24-én halálos tornádó csapott le Csehországra, amely a dél-morvaországi Hrušky falut részben a földdel tett egyenlővé és további hat falut tarolt le a környéken. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője az Indexnek adott interjújában az esettel kapcsolatban kiemelte, hogy több tényező ritka együttállása okozta ezt a nagy pusztítást okozó ritka eseményt, és arról is beszélt, hogy

a melegedés következtében Magyarországon is egyre gyakoribbak lettek a heves zivatarok, jégesők, extrém viharok az elmúlt években, és erre számíthatunk a továbbiakban is.

„A hosszú hőhullámokat pedig legtöbbször hasonlóan intenzív események zárják le” – mondja Lakatos.

Ahogy azt Michaela Pixová írta a Mércén a csehországi tornádóról szóló cikkében, „kevesen akarják a nyomasztó tapasztalatokat az éghajlat-összeomlás katasztrofális forgatókönyveinek felemlegetésével is megnehezíteni”, azonban a katasztrófa akut helyzetének kezelését követően „célszerű lenne sokkal többet beszélni az éghajlati válságról és annak életünkre gyakorolt ​​hatásairól. Talán azért is, hogy a jövőben sokkal jobban fel tudjunk készülni az ilyen természeti katasztrófákra, és végre elkezdhessük a klímaválság valódi kezelését.”

Lakatos Mónika és Szabó Péter a Másfélfok portálon megjelent elemzése szerint ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon. A szerzők szerint

„ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásainkat, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog. A hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk.”