Miért nem lehet tudni, hány „csicska” van pontosan Magyarországon?
Nemzetközi összefogásban próbálják tisztázni az emberkereskedelem és a kényszermunka áldozatainak valós számát.
Nemzetközi összefogásban próbálják tisztázni az emberkereskedelem és a kényszermunka áldozatainak valós számát.
Főként ruhaipari cégek, és ruhákat is forgalmazó kereskedelmi láncok érintettek.
Felszólították a kormányt, hogy cselekedjen a rabszolgamunka megszüntetéséért.
A New York Times tényfeltáró riportja feltárta, hogyan is tudták ennyire gyorsan felpörgetni a termelést.
Kína londoni nagykövete szerint csak országa ellenségei terjesztenek mást.
Végül is ez a lehető legolcsóbb munkaerő.
Az európai uniós statisztikák szerint Magyarország mind az áldozatok, mind pedig az elkövetők számát tekintve a közösség élmezőnyében jár.
A kínai külügyminisztérium szerint az egész Peter Humphrey újságíró kitalációja.
A legnagyobb európai és amerikai számítógépes és mobilcégek beszállítói, köztük európai vállalatok üzemeiben is megfenyegetett, meglopott és becsapott dolgozókra bukkantak a dán Danwatch szervezet tényfeltárói. A cégek, akárcsak a nagy elektronikai multik, mossák kezeiket.