Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Facebookon keresztül hálózzák be az emberkereskedők a hátrányos helyzetben élő magyarokat

Az európai uniós statisztikák szerint Magyarország mind az áldozatok, mind pedig az elkövetők számát tekintve a közösség élmezőnyében jár. Az adatok szerint a jelenség leginkább az észak-keleti megyéket sújtja, de tranzitállomásként Győr-Moson-Sopron megye is meg szokott jelenni az uniós jelentésekben. A brit Guardian most arról közölt riportot, hogyan is hálózzák be az emberkereskedők a szegénységben, kilátástalanságban élő, főként fiatalabb magyarokat a közösségi média, például a Facebook és a Twitter segítségével.

A lap a Pest megyei Bagról, illetve a miskolci Lyukóvölgyből közöl riportot, ahol a helyiek arról mesélnek, hogyan csábítják ismerőseiket, családtagjaikat a közösségi médián keresztül külföldi munkára, hogy a jobb élet reményéből brutális szexuális és fizikai kizsákmányolás legyen.

A cikk arról ír, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség miatt rengeteg magyar roma hagyja el szülőföldjét, hogy külföldön dolgozzon, ezek a társadalmi csoportok pedig különösen ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek.

A lapnak nyilatkozó Sebhelyi Viktória szakértő elmeséli az általa folytatott kísérletet: álprofilt regisztrált a Facebookon, egy 16 éves lánynak adva ki magát. Két hét alatt 116-an írtak rá, a beszélgetések pedig általában valamilyen ajánlattal, például „megrendezett házassággal” vagy szexuális ajánlattal végződtek. Sebhelyiék úgy találták, a közösségi média kiválóan alkalmas arra, hogy az emberkereskedők leprofilozzák a kiszemelt áldozatokat, vagyis kitudakolják, valóban kiszolgáltatott helyzetben vannak-e.

Jó kapcsolatot ápolsz-e a szüleiddel? Sok barátnőd van? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel próbálják kideríteni a potenciális áldozatok hátterét, hogy nem sokkal később egyből a szexre tereljék át a szót.

Bár elviekben a Facebook és a Twitter is rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek akadályozzák a platformok emberkereskedelem vagy prostitúció céljára történő használatát. Azonban ezeket nagyon betartani, főleg hogy a Facebookon például nagyon könnyű zárt csoportokba terelni az ilyen típusú tevékenységet.

A riportban megszólaló bagiak és lyukóvölgyiek rengeteg olyan példáról számolnak be, amikor jó munkát ígértek fiatal lányoknak, ám amint megérkeztek az Egyesült Királyságba, prostitúcióra kényszerítették őket.

Az egyik lány bébiszitternek jelentkezett, ám az interjún egy autóval Szlovákiában vitték, ahol két hétig tartották fogva, amíg még több lány nem érkezett, együtt vitték őket Angliába, ahol két lehetőséget ajánlottak fel nekik: vagy prostituáltak lesznek, vagy uniós papírokért a fejlődő országokból érkező férfiak feleségei.

Erről már Agnes De Coll, a Baptista Szeretetszolgálat magyarországi munkatársa mesélt, aki szerint gyakori minta, hogy a magyarországi telepeken uzsorások kerítik markukban a kiszolgáltatott családokat, és ők „ajánlják fel” az adósság elengedését kiskorú családtagok beszervezése fejében.

Az emberkereskedelem persze nem csupán a nőket érinti, igaz, a szexuális kizsákmányolás elsősorban őket sújtja. Férfiak esetében a kényszermunka a jellemzőbb.

Sebhelyi Viktória szerint a probléma nem etnikai jellegű, az áldozatok között romák és nem romák egyaránt találhatók. Sokkal inkább a szegénység, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés hiánya és a munkanélküliség magyarázza az emberkereskedelem kialakulását.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Nemzetközi Migrációs Szervezet kutatásai alapján évente 5-20 ezer magyar állampolgár esik kényszerprostitúció, 10-40 ezer fő pedig munkacélú kizsákmányolás áldozatává.

Segítségkérés

Ezen a linken több olyan szervezet elérhetősége is megtalálható, amelyek képesek segítséget nyújtani emberkereskedelem áldozatai számára.

Címlapkép: Mérce
Olvass tovább!