Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Számítógépeink és mobiljaink sötét titkai: kényszermunka, kizsákmányolás és erőszak Malajziában

Kényszermunka, erőszakos fenyegetések, elkobzott útlevelek, becsapott dolgozók – a legnagyobb, európai és amerikai, számítógépes chipeket gyártó cégek malajziai beszállítóinak volt alkalmazottai számos visszaélésről számoltak be egy dán szervezet tényfeltáró csapatának. A munkaadók tagadják a vádakat.

Vendégmunkások milliói dolgoznak Malajziában, azon belül is az elektronikai iparban, ahol a munkások jogait sértő törvényszegések rendkívül gyakoriak a munkajogi aktivisták és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint. A Danwatch dán tényfeltáró média és kutató központ tucatnyi nepáli és indonéz munkással interjúzott Malajziában, akik azt állították, hogy rengeteget túlóráznak, és amikor szót emeltek a visszaélésekkel, pl. az önkényes fizetésmegvonásokkal kapcsolatban, erőszakkal szembesültek. A meginterjúvoltak közül öten a német Possehl Group üzemeiben dolgoztak, ahová munkaközvetítőn keresztül kerültek.

A világ legnépszerűbb kütyüjei

A Possehl maláj gyárában félvezetőket és számítógépes chipeket gyártanak – olyan alkatrészeket, amelyek szinte minden mai elektronikai eszközben megtalálhatók. A Danwatch szerződésekkel is tudja bizonyítani, hogy a Possehl a legnagyobb európai és amerikai chipóriások – ST Micro, az NXP, a Texas Instruments, a Vishay és a Diodes Rt. – beszállítója. Ezek a cégek pedig a legismertebb számítógép- és mobiltelefongyártóknak dolgoznak, mint pl. a Sony, a HTC, a HP, a Google, a Samsung, a Microsoft, Philips, LG, Sony, Lenovo, Dell, Intel, Siemens és Huawei.

Mi az a félvezető?

A félvezető minden manapság forgalomba kerülő elektronikai eszköz lelke, a telefonoktól a számítógépeken át a riasztókig és az okosautókig, ugyanis minden számítógépvezérelt vagy rádióhullámokat használó eszköz félvezetőn alapszik. A tranzisztorok, a diódák és a mikroprocesszor chipek is félvezetőből készülnek.

A mai félvezető chipek többnyire szilíciumból készülnek. A Szilícium-völgy kifejezés is a modern elektronikai eszközökben található szilíciumról kapta a nevét.

Forrás: HowStuffWorks 2019, Science ABC, Encyclopædia Britannica

Fogolytábor és korbácsolás a tét

Nurul, aki a többiekhez hasonlóan álnéven szerepel a Danwatch cikkében, beszélgetés közben szüntelenül pásztázta a környezetét, pedig a gyár közelében sem voltak.

– Ha elkérem az útlevelem, a munkaközvetítőm megfenyeget, hogy jelent a hatóságoknak – mondta Nurul.

Hozzá hasonlóan a többi megkérdezett munkás is elmenekült az első munkahelyéről, ezért most érvényes munkavállalói engedély nélkül dolgoznak. Ha Nurult jelentik a bevándorlási hatóságnak, nem csak a deportálástól és a Malajziából való belépés megtiltásától kell tartania, de a maláj jogrendszer akár korbácsolással vagy több hónapos fogolytáborral is büntetheti munkaügyi aktivisták és munkajogi ügyvédek szerint.

Két hónappal a vele készített interjú és közel két év eltöltött munkaviszony után a munkaközvetítő végül Nurul rendelkezésére bocsátotta az útlevelét. Ekkorra Nurul édesapja súlyos betegséggel küzdött Indonéziában. Amint megkapta az iratokat, azonnal hazarepült.

Fizetnie kellett, hogy dolgozhasson

A malajziai Melaka városában a Possehl munkavállalói engedély nélküli vendégmunkásaival találkozott a Danwatch, akik bizonylatokat mutattak arról, hogy gyakran havi bérük több mint felét elvonták tőlük, különböző indokokkal. Az őket alkalmazó JS Global ügynökség azzal védekezett, hogy a levont összegből az engedélyeztetést fedezik, amely a legális munkavállaláshoz szükséges. A dolgozók szerint azonban az összeg folyamatosan emelkedik, és tartanak attól, hogy esetleg nem is kapnak majd semmit cserébe.

Batsa, egy 25 éves nepáli munkás béréből 1700 eurót vontak le az elmúlt 18 hónapban a munkavállalási engedélyének állítólagos meghosszabbításáért. A bizonylatokból egyértelműen látszik, hogy ez az összeg a nyolchavi bérének felel meg.

– Előfordult, hogy a hónap végén nem kaptam egy fillért sem, hanem nekem kellett fizetnem – mondja Batsa, majd hozzáteszi, hogy az engedélyeztetéssel, szállással és egyéb ürügyekkel történt levonások esetenként meghaladták a munkabért, és az is előfordult, hogy a gyár nem tudott kifizetni egy egész heti bért és a túlóradíjakat sem.

Ő és nepáli társai elmondták a Danwatchnak, hogy már rég haza akartak menni, csak attól féltek, hogy sosem látnak semmit azokból az összegekből, amiket megvontak tőlük. Mindez lehetetlenné tette, hogy pénzt küldjenek haza, vagy takarékoskodjanak, ami az elsődleges céljuk volt a kiutazáskor.

Batsa is elmenekült a cégtől, és most egy konyhán dolgozik, továbbra is engedély nélkül. Semmit nem kapott a rengeteg pénzért cserébe, amit megvontak tőle az elmúlt évek során.

A Danwatch felvette a kapcsolatot a JS Global nevű munkaközvetítő céggel. Jamal Mohd Sheike Mohd, a cég igazgatója beismerte, hogy 1700 euró közeli összeget vont le a munkásoktól az a hivatalos okmányokkal kapcsolatos költségekre. Mohd szerint ez is a hivatalos költsége egy ilyen munkavállaló legalizációjának. Csakhogy a dán tényfeltáró csoport felkereste az állami engedélyeket intéző céget is, mely szerint az engedélyeztetés teljes költsége 766 euró. Az ügynökség oldalának összefoglalója szerint felmerülő egyéb költségekkel is csak 913 eurónál járunk.

Amikor e jelentős különbségről kérdezték, Jamal Mohd Sheike Mohd azt válaszolta, problémák merültek fel, amiért az ügynökség extra díjakat számolt fel:

– Tájékoztattam a munkavállalókat, hogy az ügynökség extra költségeket rótt ki, ők pedig azt válaszolták, legyen bármekkora is az összeg, ők hajlandóak megfizetni.

A munkajogi aktivisták régóta küzdenek az ellen, hogy Malajziában több százezer engedély nélküli vendégmunkás kényszerül hatalmas összegeket fizetni jogi státusza rendezéséért, de ez csak keveseknek sikerül. Az érintettek kártérítésére vagy védelmére semmilyen törvény nincs hatályban.

Késsel fenyegettek

A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint több mint kétmillió regisztrált vendégmunkás él és dolgozik Malajziában, a munkavállalási engedéllyel nem rendelkező vendégmunkások száma pedig kettő és négy millió közé tehető.

Kuala Lumpur, fotó: Danwatch, Amin Kamrani

Többségük legálisan érkezett az országba és a munkahelyi zaklatások, a megtagadott szerződéshosszabbítás, vagy az útlevélelkobzás nyomán válnak feketemunkássá. Amint ’illegális’ munkavállalók lesznek, fokozottan céltábláivá válnak a kizsákmányolásnak.

– Megfenyegettek, hogy verőembereket küldenek, amikor a bérünket követeltük. – meséli Ram, a Possehl másik illegális vendégmunkása, akit a JS Global vett fel. – Egyik alkalommal az ügynök kést hozott magával. Éppen szúrni készült, amikor egy másik megállította – mondta a 25 éves fiú.

Bár Ram állítására nincs konkrét bizonyíték, de a munkások mutattak egy videofelvételt, amelyen a munkaközvetítő megfenyegeti őket, hogy jelenti őket a hatóságoknál, ha panaszt tesznek.

Nyilvánvaló a kényszermunka ténye

Jean Allain, az ausztráliai Monash Egyetem professzora és a modern rabszolgaság vezető jogi szakértője szerint a malajziai elektronikai iparban kényszerfoglalkoztatás folyik.

A bérekből levont összeggel kapcsolatban Allain azt mondta, hogy „Az indoktól függetlenül az ügynökség ezzel adósrabszolgaságban tartja a dolgozókat, mivel azért dolgoznak, hogy a munkaviszonyuk legális lehessen. Közben pedig különféle büntetésekkel fenyegetik őket, ezért a kényszermunka ténye nyilvánvaló.”

Gary Craig, a modern rabszolgaság szakértője és az angliai Hull Egyetemen rabszolgaságot és emancipációt kutató Wilberforce Intézetének nyugalmazott társadalomtudományi professzora szerint Malajziában egyértelmű példákat találunk a kényszermunkára.

A munkavállalók útleveleit elkobozzák; hatósági eljárásokkal, erőszakkal fenyegetik őket; a bérükből történő levonások pedig törvénytelenek. Ez négy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott kényszermunkára vonatkozó hat ismérv közül – az ILO szerint ha ezekből kettő vagy annál több áll fenn, az elegendő bizonyíték a kényszermunka tényének megállapításához.

Egy teljes év szabadnap nélkül

A Possehl munkásai 14 órás munkanapokra és összesen havi kettő szabadnapra panaszkodtak. De pl. a gyár csomagolási osztálya ennél is leterheltebb volt. Az ott dolgozó Ram állítása szerint egy egész éven át nem kapott szabadnapot. Adrian Pereira, a North South Initiative nevű, a vendégmunkásoknak segítséget nyújtó szervezet vezetője azt mondta a Danwatchnak, „sok olyan munkással találkozott, akik nem is hallottak arról, hogy létezik olyasmi, hogy szabadnap”.

A kényszermunka, a törvénytelen útlevélelkobzás és az illegális fizetésmegvonás már évek óta előfordul a malajziai elektronikai iparban.

A Verité amerikai whatchdog szervezet 2014-es, 400 elektronikai ipari dolgozó bevonásával készített tanulmánya szerint a vendégmunkások harmada végzett kényszermunkát. 94%-uk útlevele a munkáltató birtokában volt, és 71%-uk lehetetlennek vagy nagyon nehéznek találta annak visszaszerzését.

Egy hónappal a Possehl munkatársaival készített interjú után azok a munkavállalók, akik nem menekültek el a munkásszállóból, panaszt nyújtottak be a gyárhoz arról, hogy a JS Global nem fizette ki az elmúlt két havi bérüket. A Possehl gyára szintén panaszt emelt a JS Globalnál, majd a cég rövidesen meg is szüntette a szerződését a német üzemmel.

Mohd Sheike Moed, a JS Global igazgatója elismerte, hogy késve fizették ki az év eleji béreket, azonban minden más vádat tagadott. Állítása szerint sosem fenyegette meg a munkásokat, és szerinte minden munkavállaló aláírt egy nyilatkozatot, amelyben azt kérik, biztonsági okokból őrizze az útleveleiket.

A megoldás nyomában

Lutz Nehls, a Possehl Group vállalati kommunikációs igazgatója közölte, a Possehl számos belső vizsgálatot rendelt el a Danwatch megkeresése óta. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a Possehl azonnal felkereste a munkaközvetítőt, amint a munkavállalók panaszt tettek a gyárnál, a gyár pedig azóta kifizette a hiányzó béreket.

„Mindezek fényében a Possehl Electronics Malajzia meg van győződve róla, hogy minden hatályban lévő előírásnak és jogi követelménynek eleget tett” – fogalmazott Nehls.

De arra nem válaszolt, hogy milyen intézkedéseket tettek azért, hogy a munkatársaik mind megkapják a munkavállalási engedélyt, és ne váljanak kényszermunka vagy erőszak áldozatává. Arra sem, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy megtérítsék a korábbi munkavállalóknak okozott károkat vagy valamiképpen segítsék a hajléktalan, földönfutóvá vált korábbi munkásait. Hangsúlyozta, hogy a cég jelenleg is vizsgálódik az ügyben.

A szintén német alapítású félvezető-gyártó, az Infineon szóvivője, Diana Kaaserer meglepetten szembesült a Danwatch által napvilágra hozott tényekkel, amelyek szerinte sértik a munkavállalók jogait érintő céges irányelveket. Mivel mindez nincs összhangban vállalati kötelezettségvállalásukkal, sem a beszállítóinkra vonatkozó elvárásaikkal, részletes magyarázatot követeltek a Possehltől, írta emailben.

Alexis Breton, a francia-olasz ST Micro külső vállalati kommunikáció menedzsere szerint azon dolgoznak, hogy a Felelős Üzleti Szövetséggel (Responsible Business Alliance – RBA) együttműködve megtalálják a megfelelő módot a vendégmunkások problémáinak orvoslására. A Danwatch többszörös megkeresésére sem adott választ az NXP, a Texas Instruments, a Diodes Rt. és a Vishay cég.

Ki a felelős a gyárakban fennálló körülményekért?

Az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányelvei (UN Guiding Principles on Business and Human Rights) szerint az állam köteles védeni az emberi jogokat, a vállalatoknak pedig tiszteletben kell tartaniuk azokat – abban az esetben is, ha az állam ennek nem tud eleget tenni.

Minden vállalat köteles kivizsgálni, hogy az ellátási láncuk megfelel-e az emberjogi kritériumoknak, és amennyiben nem, a cég köteles fellépni a tevékenység ellen.

Forrás: Az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányelvei 2019

A szöveg alapja a Danwatch cikkének rövidített és szerkesztett változata, az eredetit angolból Nagy Linda fordította.

A Danwatch cikke a Make ICT Fair program keretében készült, amelyet Magyarországon e-Figyelő néven a Fenntarthatóság Felé Egyesület koordinál. A projektben résztvevő szervezetek  elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásaira hívják fel a figyelmet. A témával kapcsolatos további hírek az e-Figyelő blogon olvashatóak.

Kiemelt kép: A Panasonic és Toshiba cégeknek beszállító vállalat munkásainak szálláshelye; fotó: Amin Kamrani.
Olvass tovább!