Franciaország történelmének legnagyobb szabású büntetőeljárása során tegnap hirdettek ítéletet a 2015. november 13-án elkövetett terrortámadások ügyében.
Az Iszlám Állam maradvány-csoportjai két észak-szíriai vezetőt is meggyilkoltak január végén, most érkezik a válaszcsapás.
A kurd hírszerzés már márciusban beszámolt róla, hogy Abu Bakr al-Bagdadi Idlib tartományban lehet. Végül a török határtól 5 kilométerre ütöttek rajta.
A bejelentés szerint három gyermekével együtt, önmagát felrobbantva végzett magával.
Az USA figyelmeztette a török külügyminisztert korábban, hogy kerüljenek el bármilyen, Szíriába behatoló vagy Szíriát érintő támadást.
A Twitter viszonylag sikeresen felszámolta az Iszlám Állam által terjesztett propagandát a platformján, miért nem tudja ugyanezt megtenni a fehér felsőbbrendűséget hirdető tartalmak esetében is?
Véget ért az ISIS elleni, szíriai háború.
Shamima Begum története engem a náci koncentrációs táborok mellett mulatozó SS-ekre és családjaikra, illetve az Eichmann-per kapcsán született, halhatatlan Hannah Arendt-szavakra emlékeztet: a gonosz banalitására.
Egy szír menekülttáborban fiatal, csadort viselő lány tartja kezében újszülött fiát. A kisbaba alig látszik a takarótól. A lány arca magányos, szomorú. A lány 19 éves, Shamima Begumnak hívják, és a napokban fosztották meg brit állampolgárságától.
A váratlan bejelentéssel szövetségeseit is meglepte az amerikai elnök, aki szerint az Iszlám Államot már legyőzték.