Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Élete végéig börtönben maradhat a párizsi terrortámadások utolsó életben maradt elkövetője, Salah Abdeslam

Húsz vádlott, több mint 2500 felperes, 330 ügyvéd, egymillió oldalra rúgó vádirat, 9 hónapig tartó eljárás, a létező legszigorúbb büntetések –  egy számos tekintetben komoly jelentőségű, az ország történelmében sosem látott horderejű büntetőeljárásban hirdettek ítéletet tegnap este Franciaországban. Az eljárás a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások elkövetőit kívánta felelősségre vonni.

Mint ismeretes, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett gyilkosságsorozat és a Hyper Cacher nevű kóser élelmiszereket forgalmazó szupermarket-lánc egyik párizsi üzletében lezajló túszdráma után alig 10 hónappal az Iszlám állam terroristái Párizsban és a fővárossal szomszédos Saint-Denis-ben található Stade de France-nál, összese hat helyszínen követtek el merényleteket, melyeknek 413 sérültje és 132 halálos áldozata volt.

A támadásnak 10 közvetlen elkövetője volt, akik közül heten a helyszínen haltak meg, kettejükkel pedig a francia rendvédelmi szervek 2015 november 18-i akciójuk során végeztek.

A támadást végrehajtó kommandónak tagja volt a brüsszeli születésű, de francia állampolgársággal rendelkező Salah Abdeslam is, akit a belga és francia rendőrök 125 nap bujkálás után, 2016. március 18-án fogtak el a belga főváros Molenbeek-Saint-Jean városrészében – a most lezajlott eljárásnak is a jelenleg 32 éves francia-belga terrorista volt az egyik első számú vádlottja.

Abdeslam maga egyébként nem vett részt a gyilkosságsorozatban (az általa viselt robbanómellényt egy szemetesbe dobta), azonban a hatóságok a támadás egyik legfontosabb logisztikai szervezőjeként azonosították őt: autójával ő vitte a három öngyilkos merénylőt a Stade de France-hoz, valamint ő volt az, aki Brüsszelbe szállította a merényletet elkövető terroristákat – ahogyan arra a Le Monde 2016-os cikke is rámutat, ennek során három alkalommal Magyarországon is járt.

Az elfogását követő hat évben Salah Abdeslam szinte egyáltalán nem kommunikált a hatóságokkal, ám a most lezajlott tárgyalások több alkalommal is hallatta a hangját. A megnyilvánulásai természetüket tekintve igen széles skálán mozogtak, hiszen míg tavaly szeptemberben a hivatását firtató bírói kérdésre válaszolván az Iszlám Állam katonájaként azonosította magát és több alkalommal is relativizálta az iszlamista terrorszervezetek rémtetteit, az ISIS által elkövetett kivégzések kapcsán azt is kifejtette, hogy a szocialista François Mitterand elnökké választása előtt Franciaországban is létezett a halálbüntetés és „az emberek támogatták azt”.

Idén áprilisban már megbánást tanúsított és az áldozatok és hozzátartozóik felé, arra kérve őket, hogy csak „mértékkel gyűlöljék” őt. Elmondása szerint végül azért nem élesítette a testére szerelt robbanómellényt egy Párizs 18. kerületében található kocsma előtt, mert az ott lévő fiatal vendégek saját magára emlékeztették őt. A terrorista képviselő ügyvédek (az Abdeszlammal közel egyidős Martin Vettes és a médiában elhangzó kijelentései miatt számos leegyszerűsítő támadás célpontjává váló Olivia Ronen) védelmükben szintén azt hangsúlyoztak, hogy bár Abdeszlam egyértelműen fontos szerepet töltött be a támadásban, de végül meggondolta magát és nem hajtott végre öngyilkos merényletet, ellentétben például bátyjával, Brahim Abdeslam.

Ez az érvelés azonban nem különösebben győzte meg a bírákat és terrorellenes ügyészséget, akik szerint valójában nem a megbánás vezérelte a terroristát, hanem az a tény, hogy az általa viselt robbanómellényt meghibásodása miatt nem tudta aktiválni. Ennek fényében nem meglepő módon

Salah Abdeslamra a létező legszigorúbb büntetést szabták ki: a terroristát tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélték.

Az 1994-es bevezetése óta korábban mindössze háromszor, eddig csupán kiskorúak ellen elkövetett kegyetlen gyilkosságok esetében alkalmazott büntetésben konkrétan a Bataclan nevű párizsi szórakozóhelyen elkövetett, 90 halálos áldozatot követő lövöldözés miatt részesült a terrorista, ugyanis ennek során az elkövetők tűzharcba keveredtek a kiérkező rendőrökkel, kimerítve ezzel a közhatalmi feladatot ellátó személy elleni gyilkossági kísérlet bűntettét, amely esetében 2011 óta a tényleges életfogytiglan is kiszabható (szemben a terrortámadások elkövetőivel, akik esetében erre csak 2016 óta van lehetőség).

Abdeslam maga egyébként nem tartózkodott a tett helyszínén, de a tárgyalást vezető bíróság elnöke, Jean-Louis Périès szerint a 2015. november 13-án elkövetett terrortámadások egy összefüggő bűncselekmény-sorozatként kezelendők, melyek végrehajtásában a brüsszeli terrorista tevékenyen részt vett. Az európai jogi normáknak megfelelően Abdeslam 30 év múlva ugyan kérheti a szabadlábra helyezését, de elemzők szerint rettentő kicsi az esélye, hogy egy ilyen kérelem sikerrel járna.Az eljárás (melynek ítéleteivel szemben tíz napig lehetséges fellebbezni) további 19 vádlottjából 18-at szintén terrorizmusért ítéltek el – közülük hatot a távollétükben, mivel öten feltételezhetően az életüket vesztették Szíriában, egyikük pedig jelenleg egy törökországi börtönben ül.

A történelmi jelentőségű ítélet ugyan nem teszi meg nem történté a közel hét évvel ezelőtti tragédiát, de valamilyen szintű megnyugvást hozhat az áldozatok hozzátartozóinak, Franciaország lakóinak és fontos állomása a terrorizmus ellen zajló, jogállami eszközökkel vívott küzdelemnek.