Mérsékelt érdeklődés mellett tartott „seregszemlét” a magyar szélsőjobb Budapesten
Karácsony Gergely szerint gyülölködő és félelemkeltő rendezvény zajlott Horthy Miklós halálának 65. évfordulóján.
Karácsony Gergely szerint gyülölködő és félelemkeltő rendezvény zajlott Horthy Miklós halálának 65. évfordulóján.
Lesz gipszszobor, nemzeti színű bengáli tűz és még a MIÉP-et is feltámasztják egy vendégszereplésre.
Bálint ügyvéd alakját Szép Ernő klasszikussá lett memoárja, az Emberszag is megörökítette.
Az esemény elsősorban Magyarország nemzetközi elismerését és a Horthy-rendszer „keresztény kurzusának” legitimitását is szolgálta, miközben „apolitikusságát” reálpolitikai és diplomáciai indokok támasztották alá.
A nagy gazdasági világválság ugyan felfedte a konszolidáció törékeny egyensúlyát és a valós társadalmi érdekkonfliktusokat, de a bethleni politikai rendszer meghatározó volt még az 1930-as években is.
A magyar holokauszt főbűnösei ügyében rendezett népbírósági pernek egyik tanúja Kovács Istvánné volt, Horthy bizalmi embere. Vallomását sem a népbíróság, sem a történetírás nem vette komolyan, pedig személye fontos része a Horthy-korszak történetének.
Horthy Miklós és a magyar kormány felelőssége a vidék zsidóságának deportálásában vitathatatlan. A műveletekben az egész államapparátus, hivatalnokok, orvosok, mérnökök és rendőrök, vasutasok tízezrei „dolgoztak”.
Pogátsa Zoltán megbírált cikkében csakugyan antikommunistának és szovjetellenesnek mutatkozik. Emiatt ne lehetne szociáldemokrata?
Ahogy a két világháború között a nyilasok, úgy a mai szélsőjobboldal sem a rendszert találja hibásnak, hanem kizárólag a zsidókat, a cigányokat és a migránsokat.
Két helyen is csoportosulnak az ellentüntetők, Karácsony Gergely főpolgármester is tiltakozott a Horthyra emlékező felvonulás ellen.