Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Megölték a télen ezt a finom embert is” – Bálint dr. emlékezete

Mi történt a magyar politikai, művész és közgazdasági élet hírességeivel? – teszi fel a kérdést a Délamerikai Magyarság nevű újság 1945-ös őszi száma, majd minden bevezetés nélkül sorolni kezdi a neveket, sorsokat, a „B”-betűsök közt valahogy így: „…Bajor Gizi él. Balassa Emil írót a nyilasok agyonlőtték. Balassa József nyelvész meghalt. Balázs Béla író Moszkvából visszakerült Budapestre. Dr. Bálint Artúr ügyvédet feleségével és egyik lányával együtt a nyilasok agyonlőtték…” A lista hosszan folytatódik, bár az egykori hírességek neveinek jelentős része ma már ismeretlenül cseng. Tudjuk ki volt Bajor Gizi és Balázs Béla, de ki emlékszik már a két Balassára vagy Bálint ügyvédre? Pedig utóbbi alakját Szép Ernő klasszikussá lett memoárja, az Emberszag is megörökítette.

Amikor 1944 őszén egy munkaszolgálatos csapat tagjaként az írót elhajtották a nyilasok Veresegyháza és Csomád környékére, itt Szép Ernő és Bálint Artúr együtt kényszerültek az előrenyomuló szovjetek ellen sáncot ásni, vagy ahogy ők mondták a francia Maginot védelmi vonalra utaló öniróniával: „mazsidó-vonalat csinálunk”. Ismerték már egymást korábbról, de Bálint Artúr már nem volt fiatal, mikor muszosként ismét összetalálkoztak. Szép Ernő mégis így jellemzi őt és a pillanatot, mikor a csoportjuk értesült a sáncásási feladatról (Emberszag, 2018-as kiadás pp. 104-5):

„Ez a Bálint dr. is csak rám mosolyog csudálkozva. Vastag pápaszeme van. Vékony úr, világosszőke, halk szavú, olyan a képe, mintha még diák volna; némelyik felnőttnek oly meglepő mód megmaradt a fiúarca. Ötvenkét esztendős Bálint dr. Rossz a szíve. Hogy fogja majd ő is a sáncásást bírni? A magam dolgán nem gondolkozom, ráérek holnap. Egyelőre minden csontom fáj az éjszakámtól meg a kétnapos járástól.”

Szép Ernő igen szép jellemzést írt az ügyvéd úrról, de egy dologban, mégpedig a korát illetően tévedett, Dr. Bálint Artúr ugyanis 1888. január 18-án született, tehát ekkor már közel járt az ötvenhetedik születésnapjához.

DR. BÁLINT ARTÚR. FORRÁS: A YAD VASHEM ADATBÁZISA / FAIRE MARY

Álljon itt egy alternatív jellemzés, vagy inkább rövid élettörténet: 1908-ban Bálint Artúr még joghallgató az ELTE almanachja szerint, de 1913 októberében már ügyvédi vizsgát tesz, és 1914-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai sorába fogadja. Két évvel később Bálint dr. elveszi a híres pesti ügyvéd, dr. Gráber Károly lányát, Erzsit. Gráber Károly az ügyvédi kamara választmányi tagsága mellett az Országos Ügyvédszövetségnek is helyettes elnöke volt, sőt, utóbb Grábert Horthy kormányfőtanácsosnak is kinevezte. Gráber Károly és Bálint Artúr ügyvédeknek közös üzleti érdekeltségeik is akadtak: együtt vezették például az 1923-ban alakult Szemlőhegyi Kert Részvénytársaságot, de nem egyszer együtt látták el nagyobb cégek jogi képviseletét is. 1926 és 1937 között Bálint dr.-t folyamatosan beválasztják az ügyvédi kamarát vezető választmányba.

Mindettől azonban Bálint Artúr még nem lett volna híres, még aligha került volna be a Délamerikai Magyarság híresség rovatába. Amiről elhíresült, az a Magyar Újságírók Egyesületének ügyészi címe volt, mert évtizedeken át ő képviselte a tollforgatók érdekeit sajtóperekben és egyéb jogi természetű ügyekben. Igen gyakran tartott ünnepi beszédeket is ebben a minőségében rendezvényeken, és ami még fontosabb, eme tartós ügyvédi megbízásának megfelelő aktív kávéházi életet is élt. Nem véletlenül választotta őt Szép Ernő a szomszédjának 1944 őszén a munkaszolgálatosok tömegszállásán, ahol, amint írja:

„Diskuráltunk lankadtan Bálint dr.-ral éjfél után egy óráig, akkor aludtam el aztán, kemény tégla, hangok és fázás ellenére. … Reggel nyolc óra körül támadtam fel. Bálint dr. fenn volt már, de még lenn volt: feküdt. Úgy érezte magát ő is, akár mozsárba törték volna össze. Elmesélte, hogy az éjszaka felébredt, kisszükségét kellett végezni néki. Félórát bolyongott, bukdosott a sötétbe, míg az ajtóig jutott. Ahogy azután kilép, felordított egy katona, s ráfogta a puskát. Azt hitte szökni akar a zsidó. … Visszafelé megint félóra volt legalább a helyéig eljutni Bálint dr.-nak, százszor hágott lábakra, hasakra, felbukott ötvenszer…”

Sem Szép Ernő, sem Bálint Artúr nem ezt a fajta társasági életet szokták meg. De az első és második zsidótörvények már erősen szűkítik a zsidó származású ügyvédek mozgásterét 20, majd 6 százalékban maximálva arányukat, miközben a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak nagyjából fele zsidó felmenőkkel rendelkezik. Sokan kapnak ugyanakkor mentességet, például első világháborús hőstetteik okán. Bálint dr. is a helyén marad amíg lehet, Személynök utcai irodájában még 1943-ban is praktizál. ’43 júliusában még a társasági rovatok is beszámolnak Bálint Artúr lányának, Nusinak Borgida Lászlóval való házasságkötéséről a Hősök Templomában.

Nem sokkal az 1944. márciusi német megszállás után azonban Bálint dr.-t egy magyar rendőr és egy német Gestapo-tiszt tartóztatja le. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületébe (MÜNE) tömörült jogászok ugyanis átadtak a megszállóknak egy listát a zsidó kollégáik neveiről.

E lista alapján, ABC sorrendben címről címre járva fogtak le 215-öt a pesti ügyvédek közül, mire valaki az Igazságügyminisztériumból közbelépett.

1944. április elején a magyar kormány úgy dönt, sárga csillaggal jelöli meg saját állampolgárainak egy részét, mégpedig a zsidó származásúakat. Minden hat év feletti köteles csillagot viselni a külső ruházatán, amennyiben közterületre lép. A Budapesti Ügyvédi Kamarát vezető választmány gyűlésein ez idő tájt már szinte kizárólag MÜNE-tagok vettek részt. Ez a választmány a korelnök dr. Farkass vezetésével határozatot hozott, miszerint egyetlen zsidó származású kollégájukat sem tartják méltónak arra, hogy az illetékes hatóság felé pártoló nyilatkozatot tegyenek, amelyben a csillagviselés alóli mentesség megszerzésében a kollégát támogatnák.

Dr. Bálint Artúrt ez a határozat nem érinti. Nem áll módjában közterületen mutatkozni, mivel a kistarcsai internálótábor „B” épületének 29-es szobájában kap elhelyezést harminc másik fogoly társaságában. A szomszédos épületekből elővezényelt foglyokból egyik-másik éjjel transzport indul Auschwitzba, de a „B” épületből senkit nem visznek el. Nem úgy a vidéki gettókból, ahonnan több mint négyszázezer zsidónak minősülő, kifosztott magyart szállítanak a magyar hatóságok marhavagonokban a megsemmisítő tábor irányába.

Kistarcsai internálótábor. Forrás: Fortepan / Fortepan

Budapest az más, itt az életnek mennie kell tovább. Itt eleinte nem is egy összefüggő gettót hoznak létre, inkább elszórt csillagos házakba költöztetik össze a fővárosi zsidókat 1944 júniusában. A radikális antiszemiták azzal érvelnek, jobb az elszórtan mindenütt jelenlévő zsidó gettóházak szövevénye, mint a nagy összefüggő zsidógettó, hisz a szövetséges repülők így majd kénytelen lesznek csínján bánni a bombatámadásokkal.

A Nagy Diófa utca 13. számú ház kapuja. Kényszerlakhelyként kijelölt ún. csillagos ház. Forrás: Fortepan / Fortepan

A legtöbb zsidó család szedelőzködik tehát: minden család csak egy szobára jogosult. Bálinték is kénytelenek lesznek kiköltözni a Személynök utca 21-23. alatti lakásból. Hátrahagyott bútoraikról, értékeikről leltárt írnak, amit a házparancsnok vagy a házfelügyelő ellenjegyez, mindent elzárnak az elhagyott otthonuk egyik szobájába. A csillagos házakba költözöttek közül családonként egy személy jogosult csak elhagyni az épületet élelmiszervásárlás céljából délután kettő és öt között. Az időpont meghatározásánál fontos szempontként vette figyelembe a hatóság, hogy ezáltal a keresztény (vagy inkább nem zsidó) lakosság elsőbbséget élvezhetett az élelmiszerbeszerzés terén. Az ő élelmiszerjegyeik egyébként is többet értek. A „zsidók”, akik ekkor közellátási szelvényt már nem kaphatnak, Jurcsek Béla közellátásügyi miniszter 108.500 K.M. számon hozott rendelete értelmében május elseje óta havonta csak maximum 30 dkg cukorra, illetve heti maximum 10 dkg marha- vagy lóhúsra voltak jogosultak.

Az ügyvédek közt eközben a MÜNE javaslatára bevezetik a numerus nullust, azaz már csak keresztények praktizálhatnak. Bálint dr. egyébként is nehezen praktizálna a kistarcsai táborból. Mint minden zsidó ügyvédi irodát, az övét is megkapja ügygondnokként egy keresztény ügyvéd kolléga, Bálint dr.-ét Nagy Károlynak hívják. 1944. augusztus végén új miniszterelnöke lesz az országnak Lakatos Géza személyében, ettől nem függetlenül szeptemberben végre kiengedik a zsidó ügyvédeket Kistarcsáról.

Bálint dr. számára a következő állomás a csillagos ház, majd a védett ház, majd jönnek az egymást követő munkaszolgálatok. Itt találkozott Szép Ernővel 1944 késő őszén, aki memoárja utolsó felében még egy rövid bekezdésben tájékoztat Bálint Artúr sorsának alakulásáról és a sáncásás nehéz munkája alóli felmentéséről, egyben el is köszön tőle egy zárójelbe tett mondattal:

„Bálint dr. is a gyengélkedők közé került. (Szív.) Hüvelyest tisztít, mosogat. Szívéről azt mondja, izgalmak nélkül akár harminc esztendeig doboghat még. (Megölték a télen ezt a finom embert is.)”

Bálint Artúr születésének 134-dik évfordulója lesz január 18-án. Nagy kár, hogy 1945-ben ezt a napot Bálint dr. már nem élte meg. Ezen a napon szabadult fel ugyanis a pesti gettó, az egyetlen magyarországi gettó, amely nem a lakói likvidálása miatt szűnt meg.