A liberális pártok erejének növekedését, illetve a baloldal huzamosabb ideje tartó lejtmenetének folytatását hozták a szerda este lezáruló holland parlamenti választások. Segítünk megérteni, miért is állt elő ez a helyzet.
Már német és ír bíróságok is döntöttek így korábban, szerintük Lengyelországban nem független az igazságszolgáltatás.
Már harmadik napja tartanak a tiltakozásokból induló zavargások, a leköszönő kormánynak azonban mindez még jól is jön.
A kijárási korlátozások miatt kitört hollandiai tüntetések elfedik a lényegi botrányt: az ország szociális- és adórendszerének zsigeri rasszizmusát.
Bár egyetlen olyan ország sem írta alá a szerződést, amelyik rendelkezik nukleáris fegyverekkel, némi optimizmusra adhat okot, hogy Szaúd-Arábia és Irán viszont aláírta azt. Európában több országban is vita alakult ki az atomfegyverekről az elmúlt években.
Makr Rutte miniszterelnök még márciusig marad, utána választás jön.
Ezt csak részben tudják kompenzálni a szegényebb országoknak juttatott uniós források.
A megállapodás számos környezeti kárt okozott volna Amazóniában és Dél-Amerika más területein, így a természetvédők örülnek, hogy Hollandia visszavonta támogatását.
A német kormány kompromisszumot keres, és valószínűleg hálás az intranzigens holland miniszternek, hogy ezúttal nem nekik kell elvinniük a balhét a hatékony és egyben humánus megoldás megakadályozása miatt.
A WHO tesztelésre szólította fel a világ országait, aminek feltételein itthon is lazított az operatív törzs.