Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gazdag országok arányaiban kevesebbet fizetnek az uniós költségvetésbe, mint Magyarország

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az Európai Unió gazdasági csúcsán, melyen a 750 milliárd eurós mentőcsomag részleteit tárgyalják az uniós országok vezetői, három nap alatt sem sikerült megállapodni egy sor fontos kérdésben, ugyanakkor szóba kerültek olyan egyenlőtlenségek, melyek az EU működésének egyes anomáliáira világítanak rá – írja a Híradó.

Ezek közül a közmédia online felülete azt emeli ki, hogy vannak olyan, gazdagabb országok, melyek GDP-arányosan kevesebbet fizetnek be, mint a periféria, miközben gazdaságuk a szegény országokénak többszöröse, így

Hollandia például GDP-arányosan 0,83 százalékot fizet be az EU költségvetésébe, miközben Magyarország GDP-jéhez viszonyítva 0,9 százaléknyit ad a közösbe.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a nettó befizető országok gazdasága valójában komolyan profitál a közös piac működésének jellege miatt, így Németország 32 milliárdos befizetés mellett 208 milliárdot profitál, míg Hollandia 6,8 milliárdos befizetés mellett 84 milliárdos nyereséget könyvelhet el.

Ha GDP-arányosan nézzük a befizetések arányát, valóban felfigyelhetünk egy-két furcsaságra. E szerint míg Németország például az EU össztermékének 24,7 százalékát – csaknem negyedét – adja, addig az Unió költségvetésének mindössze 20,78 százaléka keletkezik német befizetésből, Franciaország esetében pedig az arány 17,4 és 15,58. Vagyis míg az EU összesített gazdasági teljesítményének nagyobb részét adják ezen országok, ezzel nincs összhangban a befizetéseik aránya.

Az egyes EU-tagországok hozzájárulása az Unió gazdaságához GDP-arányosan. Forrás/Source: EuroGeographics / UN-FAO / Turkstat

Egyes országok hozzájárulása az EU költségvetéséhez:

 Statistic: Share of total contributions to the European Union budget in 2018, by Member State | Statista
Find more statistics at Statista

Ezt persze árnyalja, hogy az egyes országoknak mennyit oszt vissza az EU-s költségvetés, amit az Indexen idézett ábra segítségével tudunk összehasonlítani az egyes országok befizetéseit a kiutalt költségvetési összegekhez mérve (2018-as adatok):

 

Az pedig, hogy az egyes országok egy főre jutó nemzeti jövedelmével milyen viszonyban áll a befizetések mértéke, tovább árnyalja a képet – ugyanis ha gyakorlatban nem is valószínű a most vizsgált országok közül, elméletben lehetséges lenne, hogy a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokban a népesség is aránytalanul nagyobb. Ez azonban, ahogy az alábbi ábrán látjuk, nincs így:

Vagyis összességében elmondható, hogy a jelenlegi rendszer szerint az EU centrumországai arányaiban javarészt kevesebbet fizetnek a közösbe, mint a periféria-országok. Ezt elvileg kompenzálják az egyes országoknak folyósított EU-s kifizetések, melyeket – legalábbis a legutóbbi költségvetési ciklusban, mely idén év végéig tart – jobbára infrastrukturális fejlesztésekre költhettek az egyes országok (ez a válság miatt nagyon valószínű, hogy változni fog, de várjuk ki a végét).

Azonban, ha az Európai Unió periféria-országait nézzük – ahogy arra Thomas Piketty francia közgazdász rávilágított – az egyes országok gazdaságaiból sokkal nagyobb mértékben áramlik ki a centrum (nyugati) országokba a tőke, mint amennyit ezek az országok uniós juttatásokból kapnak.

 

Ez pedig azt feltételezi, hogy a kelet-európai országok vezetőinek – így Orbán Viktor miniszterelnöknek – még jócskán lehet mondanivalója a soron következő, jelenleg tárgyalt költségvetési ciklussal kapcsolatban – noha pozícióját nagyban védi, hogy kormánya kiszolgálja a nyugati tőke érdekeit, többek között a multiknak kedvező adó- és támogatáspolitika, valamint a munkajogi szabályozások útján.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher