Közel 150 társadalomtudós csatlakozott a hajléktalanság kriminalizációja elleni tiltakozáshoz
Egyre gyűlik az aláírók száma.
Egyre gyűlik az aláírók száma.
Nem tudom, miért kell a hajléktalan asszonyt kivetítőn kihallgatni, de van elképzelésem arról, mindennek milyen hatása van.
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett az üzemszerű, mélyen antihumánus működés mellett, mely itt és most kibontakozik a szemünk előtt!
A bíráknak is van társadalmi felelősségük, amikor egy kiszolgáltatott hajléktalan embert ítélnek el.
Egyre inkább láthatóvá válik, mennyire nem tud mit kezdeni a kormány a lakhatási válsággal, amelynek tragikus következményei már a középosztály számára is elkezdtek nyilvánvalóvá válni.
A kunyhósok hatósági zaklatása és a kunyhóik esetleges elbontása a csoport szerint nem csak erkölcsi botrány, hanem jogellenes is. A csoport riadóláncot szervez.
„A hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet. „
Talán nem így kéne…
Ebben a teremben, amit tárgyalóteremnek hívnak, az a hazugság volt az igazság, hogy aki az utcán él, az bűnt követ el. Hogy aki az utcán él, az ott is akar élni, és ezért büntetni kell.
Az Orbán-kormány szinte kizárólag téresztétikai és erkölcsi kérdésként, nem pedig szociális és lakhatási problémaként kezeli a hajléktalanságot.