Hogyan értelmezte Ferenc pápa a szegénységet mint radikális alternatívát, és milyen szerepet játszott a néhai pápa világnézetében a művészetek, legfőképp az irodalom alapvetően politikai felfogása?
Ferenc pápának mindenképp tiszteletre méltó politikái is voltak, de lényegi egyházi bűnökön nem változtatott.
Nem tudós pápa volt, nem diplomata pápa, nem progresszív pápa, nem konzervatív pápa, hanem plebejus pápa.
A katolikus egyházfő szerint nem merülhetünk el a saját területünk védelme fölötti aggódásban.
Kocsis Fülöp szerint „az atya talán túl természetes vagy túl közvetlen” a gyerekekkel. Az igazságyügyi pszichológiai szakvélemény ennél erősebben fogalmaz.
A hivatali jelöltekről a jelölt szegények iránti szeretete, közösségiség érzése és „az idők jeleinek felismerési képessége” alapján fognak dönteni.
Egy nő bántalmazása Isten gyalázása a Szentatya szerint.
Továbbá a magyar néplélek a felelős az alacsony oltási kedvért.
A szentatya az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett szólalt fel.
Ferenc atyánkfia a Krisztus Jézusban arról nevezetes, hogy – mint a szegények apostola – a világ szenvedőivel (a megalázottakkal és megszomorítottakkal) érez együtt, és mindenkit arra hív föl, hogy adakozzék és tevékenyen dolgozzék a nyomor és a testi-lelki szenvedés enyhítésén, az államokat pedig arra, hogy ezt ne akadályozzák, felebarátaink gyötrésével pedig hagyjanak föl.
