Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint nem lehet kötelezővé tenni az oltást, mert azt „nem venné be az emberek gyomra”

15 évvel ezelőtt, 2006 szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök  őszödi beszéd néven elhíresült, nagy felháborodást kiváltó, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elmondott felszólalása. A kormányzati kommunikáció és a Fidesz-közeli sajtó nagy erőket mozgósít a beszéd figyelem középpontjában tartásához, így nem túl meglepő módon Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel kezdte a néhány hét kihagyás utáni első reggeli interjúját a Kossuth Rádión. Orbán „dermesztőnek” nevezte az őszödi beszédben elhangzottakat, de ami szerinte még inkább dermesztő az az, hogy továbbra is Gyurcsány Ferenc a „baloldal vezetője”.

Ezután a téma a nemzeti konzultációkra terelődött, amely szerinte egy fontos újítása a 2010 utáni politikának, hiszen ennek hála a miniszterelnök a különböző nemzetközi vitákban nem csak a saját hanem „az egész ország álláspontját” képviselheti.

Emlékeztetőül: a hivatalos kormányzati adatok szerint a legutóbbi, járvánnyal, a migrációval és Soros Györggyel kapcsolatos nemzeti konzultációt 1 millió 423 ezer ember töltötte ki, amelyet egy tízmilliós országban elég nehéz az állampolgárok elsöprő többségeként értelmezni.

Orbán néhány szóban megemlítette a legutóbbi konzultáció eredményeit, amelyből szerinte az látszik, hogy a magyarok támogatják a hazai vakcinagyártás beindítását. Valamint a nemzeti konzultációt visszaküldők nagy többsége szerint szükség van a hitelmoratórium jövő júliusig tartó meghosszabbítására a leginkább bajba került kis-és közepes vállalkozások, valamint  a járványt leginkább megszenvedő, rászoruló családok számára, így a kormány meg is fogja hosszabbítani a moratóriumot ezen csoportok számára. Elgondolkodtató, hogy a kormányzat vajon miért csak azután határozta el magát erre az elemi fontosságú lépésre, hogy másfél millió ember kitöltötte a nemzeti konzultációt?

A miniszterelnök dicsérte a magyar gazdaság teljesítőképességét, szerinte minden számítás abba az irányba mutat, hogy a járványhelyzet alatti leállások feloldása után felpörgő gazdaságnak hála elképzelhető a GDP 5,5 százalékos növekedése. Szó volt az EU-s helyreállítási alapról is, amit szerinte azért nem hagyott jóvá az Európai Bizottság, mert „vitában állunk az LMBT-közösséggel”.

A Bizottság azonban azt állítja, hogy annyi a közös a „gyermekvédelmi törvény” kapcsán indított kötelezettségszegési eljárás és helyreállítási alapról szóló tárgyalásokban, hogy egy időben zajlanak és nem ezért, hanem jogállamisági problémák miatt késik a Magyarországnak megítélt pénz.

Orbán szerint azonban nem kell kétségbe esni, a kormány majd a nemzetközi pénzpiacokról vesz fel hiteleket. A miniszterelnök emlékeztette a hallgatóságot, hogy ugyan a 27 tagállam közösen vette fel a kölcsönt, de a helyreállítási alap továbbra is csak egy hitel.

Orbán szerint hiába „recseg-ropog” az Európai Unió, Magyarország az utolsó pillanatig küzdeni fog érte, hiszen az EU piacot ad a magyar termékeknek, szolgáltatásoknak. Ezzel a miniszterelnök vélhetően azokat a kormányközeli sajtóban megjelenő, „Huxitról” fantáziáló publicisztikák nyomán felmerült vádakat akarta cáfolni, hogy a kormány hosszútávon az Unióból való kilépést tervezi.

Ezen felül a miniszterelnök arról beszélt, hogy ők munkalapú társadalmat építenek, hiszen a Trianon után elvesztett természeti erőforrások miatt Magyarország csak a saját „kemény kétkezi vagy szellemi munkájára” számíthat, ha sikereket akar elérni. Szerinte ez a „munkaalapú társadalom” szöges ellentétben áll a 2010 előtti Gyurcsány-féle „munkáról lebeszélős, segélyezős” gazdaságpolitikai elképzeléssel.

Szó volt a járványhelyzetről is, Orbán úgy véli, az Európa-szerte már sok helyen berobbant negyedik hullám hazánkat sem kerülheti el. A műsorvezető, Nagy Katalin kérdésére elmondta, nem tervezik a korlátozások, maszkviselési kötelezettség visszahozását, mert szerinte hosszútávon csak az oltás jelenthet kiutat a járványra. A miniszterelnök elmondta, hogy miközben még vita zajlik arról, hogy az egészségügy mellett más munkakörökben is kötelezővé tegyék-e vakcinát, általános oltási kötelezettséget szerinte nem lehetne bevezetni, mert azt „nem venné be a magyar ember gyomra”.

A miniszterelnök dicsérte a magyar oltási kampány gyors elrajtolását, azonban nem tűnt túlságosan gondterheltnek amiatt, mert jelenleg jóval az EU-s átlag alatt van a lakosság átoltottsága.

Szerinte ez elsősorban a magyar népléleknek tudható be, mert szerinte a magyar ember az olyan, hogy amíg nincs baj, addig nem csinál olyat, amit nem muszáj, ha pedig baj van „akkor elkezd kapkodni” és mindent az utolsó pillanatra halaszt.

A miniszterelnök arról nem ejtett szót, hogy a kormány igencsak kevés figyelmet fordít a mélyszegénységben élők beoltására, miközben nagyon alacsony körükben az átoltottság.

A miniszterelnök Ferenc pápa magyarországi látogatásáról is ejtett néhány szót. Szerinte óriási dolog, hogy a katolikus egyház feje hazánkba látogatott, ez azt bizonyítja, hogy „fontosak vagyunk neki”. Orbán szerint a találkozón Ferenc pápa kijelentette, fontos az a „családvédelmi harc” amelyet a kormány vív, mert a „a család az „apa, anya, gyerek, pont”. Orbán szavaival élve a katolikus egyházfő a „go ahead” ( rajta) felkiáltással adta áldását a kormány családvédelmi politikájára.

A kormányfő úgy nyilatkozott, hogy igyekeztek kerülni az olyan témákat, mint a migráció, ahol eltérnek az álláspontok. Illetve pontosabban fogalmazva a menekülteket embertelen körülmények között tartó, bevándorlásellenes kampányok sorát folytató magyar kormány és a háború, szegénység, klímaválság elő menekülőket rendre védelmébe vevő Ferenc pápa csak „másfelől közelíti meg” a migráció témáját Orbán szerint.

Címlapkép: Kossuth rádió