Beauvoir a nő helyzetének enciklopédikus rajzával a társadalmi nemek tudománya alapjául szolgált, „A második nem” ma is a legjobb átfogó mű e területen, maga a biológiai nem (sex) és társdalmi nem (gender) megkülönböztetése is visszavezethető rá.
Örülhetünk-e neki, hogy Izrael is a svéd modellt választja?
Bécs-Kolozsvár távolságon fogták egymás kezét a nők, a nemek közti egyenlőség és a humanizmus védelmében.
Nancy Whittier amerikai társadalmi mozgalmakat kutat, és idén megjelent könyvében három esettanulmányban annak a jelenségnek jár utána, amikor társadalmi víziójukban gyökeresen eltérő politikai ellenfelek dolgoznak ugyanazon vagy hasonló célokért.
Nyugodtabb szívvel lehet nyugaton ilyen értelmezéseket olvasni, amelyek férfi és női „energiák” összecsapásának mutatják be ezeket a konfliktusokat és nem utalnak a globális egyenlőtlenségekre.
Freud árulása a nők ellen meghatározó példája annak, hogyan termeli újra a szenvedést az egyenlőtlenségek és az erőszak láthatatlanná tétele.
Az idén emberi jogi témájú Mobile Film Awardson a zsűri Klopfstein-László Bálint filmjét, a CYCLE-t találta a legjobbnak az európai jelöltek közül.
Bevett szokás, hogy a gyereket az akarata és igénye ellenében, a bántalmazó szülő és az őt támogató hatóságok által kifejtett nyomásgyakorlására kényszerítik az apjával való kapcsolattartásra.
Az egyik legalapvetőbb egyenlőtlenség, amire a prostitúció épül, az, hogy a prostituált nem szexelni akar, hanem arra a pénzre van szüksége, amit a használó szexért fizet neki.
Akár nagyon különbözőnek tűnő szexuális visszaélések is mind összekapcsolódnak valahogy: nem véletlen, hogy a beszólásoktól a közel halálra verésig mindenféle történet megjelent a metoo-címke alatt.
