A meghiúsult puccs révén felmérhetjük, milyen ellenséges környezetben küzdenek a szocializmusért Bolíviában
Mi történt La Paz-ban? Elmeséljük.
Mi történt La Paz-ban? Elmeséljük.
Az októberi brazil választások eredményétől függően esély nyílik rá, hogy a latin-amerikai régió hat legerősebb gazdaságának (Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru) mindegyike valamilyen baloldali irányzatot képviselő elnök, illetve politikai erő vezetése alá kerül.
A tavalyi évben a legtöbb erdőirtás Brazíliában történt, a legnagyobb erdőirtás-növekedés pedig Bolíviában volt. Ennek politikai okai vannak.
A volt elnök, Evo Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmusért színeiben induló Luis Arce nagyobbat nyert, mint Morales 2019-ben.
A közvélemény-kutatások a baloldal magabiztos fölényét mutatják a vasárnapra kiírt bolíviai elnökválasztásokon.
Magára talált Latin-Amerika talán legjobban szervezett népi mozgalma, és feladta a leckét az USA által is támogatott szélsőjobboldalnak.
Evo Moralest viszont pont erre hivatkozva, és amerikai segítséggel puccsolta meg a jelenlegi, jobboldali rezsim.
A bolíviai szocialista és őslakos kozmológiák, életformák kombinációjából kialakult forradalmi kísérlet radikális társadalmi átalakulást ígért, és részben hozott is. Ennek a folyamatnak egy szakasza most lezárult.
Egyre bonyolódik a több mint egy hónapja tartó bolíviai tüntetéssorozat, Evo Morales vitatott hatalomra kerülése és Mexikóba menekülése után immáron az önmagát kinevező ideiglenes államfő Jeanine Áñez lemondását követelik a tüntetők.
Egyelőre nem látszik, mikor lesz vége a polgárháborús állapotoknak.