Repüljenek!
Ha most az EU vezetése nem mutat példát, és fotelből nézi végig, ahogy felkoncolnak egy EU-val szomszédos országot az energetikai érdekei miatt, akkor ebből a morális farkasveremből már nagyon nehezen fog kimászni.
Ha most az EU vezetése nem mutat példát, és fotelből nézi végig, ahogy felkoncolnak egy EU-val szomszédos országot az energetikai érdekei miatt, akkor ebből a morális farkasveremből már nagyon nehezen fog kimászni.
Első látásra teljesen logikus és nehezen kritizálható az az álláspont, amelye a magyar miniszterelnök a NATO-csúcs kapcsán elmondott. Ha viszont az események mögé nézünk, kiderül, ez is a kettős beszéd szokásos fordulata.
Az ellenzéki tüntetés lengyel vezérszónoka éveken keresztül az európai jobboldal egyik első embereként nem csupán elnézte, hanem aktívan segítette is Orbán pávatáncát és európai politikáját, a migránsozás, brüsszelezés ellenére.
Orbán csak addig volt Putyin legjobb barátja, ameddig Oroszország gazdasági előnyöket tudott biztosítani az ország és a Fidesz számára. Ami ebből maradt, az is csak mutatóba.
A tény, hogy az orbáni politikai képzelet túlmegy az államhatárokon, hogy van valamifajta imperialista képzelőereje, azért elgondolkodtató.
Bármilyen katonai beavatkozást is hagyott jóvá, az mindig meglepetésszerű akció volt.
Az ellenzék eközben felszólítja Orbánt, hogy mondja le a február elsejére tervezett moszkvai látogatását.
Az Európai Unió vezető hatalmai által követett vakcinapolitika, mind az európai, mind a globális populációt „érdemes” és „érdemtelen” kategóriákra osztotta önkényesen és indokolatlanul.
A törvény szerint a kormány gyakorlatilag bármilyen beruházást kiemeltnek minősíthet.
Mennyiben tudja beteljesíteni az egységesítő funkcióját az euró?