Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elérte az éves rezsidíj a minimálbér összegét 16 európai országban

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) jelentést adott ki hétfőn, amelyben rámutatnak, hogy 16 olyan európai ország van, ahol a jelenlegi energiakrízis miatt a évi energiaszámlák összege gyakorlatilag elérte, vagy meg is haladta az adott ország minimáljövedelmének összegét.

Mintegy 9,5 millió dolgozó embernek már az életszínvonal-válság kezdete előtt is nehézséget okozott az energiaszámlák kifizetése. Idén júliusra a gáz és az áram ára Európa-szerte 38%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest, és a költségek folyamatosan emelkednek – mutat rá a jelentés.

Most ennek a 16 országnak a kiskeresetű dolgozói  egy évre kifizethetik egy teljes havi jövedelmüket, ha a villanyt és a fűtést szeretnék használni. Tavaly még „csak” 8 ilyen európai ország volt.

Néhány országban drámaian megnőtt azoknak a napoknak a száma, amennyivel többet kell dolgoznia egy minimálbért kereső személynek, hogy kifizesse az energiaszámlát: Észtországban ez plusz 26, Hollandiában plusz 20, Csehországban plusz 17, Lettországban plusz 16 napot jelent.

Négy országban – Szlovákiában, Görögországban, Csehországban és Olaszországban – az átlagos éves energiaszámla mára meghaladja egy átlagbért kereső munkavállaló egyhavi bérét is.

„Ráadásul ezek az adatok csak a 2022. júliusi energiaköltségekre vonatkoznak. A munkavállalók előtt álló válság most még rosszabb és súlyosbodik, mivel időközben az energiaárak és más alapvető dolgok, például az élelmiszerek árának további emelkedése történt”

– teszi hozzá a jelentés.

Az ETUC követelései a helyzet megoldására:

  • A megélhetési költségek emelkedésének megfelelő béremelések, vagyis ennek érdekében a kollektív tárgyalások támogatása.
  • A minimálbérek emelése a megfelelőségük biztosítása érdekében, valamint célzott sürgősségi kifizetések és a kikapcsolások tilalma az alacsony keresetűek körében, akiknek az energiaszámláik miatt van gondjuk.
  • Az energiaszámlák költségeinek felső korlátjának bevezetése, és az energiavállalatok által termelt többletnyereség megadóztatása.
  • Nemzeti és európai válságellenes támogatási intézkedések a jövedelmek és a munkahelyek védelmére az iparban, a szolgáltatásokban és a közszférában, beleértve a SURE típusú intézkedéseket a munkahelyek és a jövedelmek védelmére, valamint a válsággal és az igazságos átmenet folyamatával megbirkózó szociális intézkedések finanszírozására.
Ország Éves energiaárak  2022 július

(helyi valutában)

Éves átlagos nettó kereset 2022 

(helyi valutában)

Átlagkeresettel rendelkezők energiaszámlákra fordított éves munkanapjainak száma 2022
Litvánia 402 12.906 11
Luxembourg 1.870 47.967 14
Ausztria 1.562 34.251 17
Lengyelország 2.344 50.051 17
Lettország 604 11.835 19
Magyarország 198.497 3.768.313 19
Franciaország 1.603 29.972 20
Írország 2.104 38.555 20
Bulgária 836 14.854 21
Németország 1.907 33.847 21
Dánia 17.239 305.793 21
Románia 2.506 42.563 21
Portugália 950 15.444 22
Szlovénia 970 15.281 23
Spanyolország 1.455 21.872 24
Hollandia 2.755 41.363 24
Belgium 2.227 33.336 24
Észtország 1.165 16.236 26
Svédország 26.503 367.320 26
Horvátország 5.746 79.061 27
Szlovákia 959 11.551 30
Olaszország 2.071 24.849 30
Csehország 34.468 376.777 33
Görögország 1.479 15.124 *36
(Adatok forrása: ETUC)

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, szeptember elején Belgiumban is kampány indult annak érdekében, hogy a túl magas rezsiárak megfizetését mind többen tagadják meg. A Ne fizess! (Don’t pay) nevű brit kampányhoz hasonlóan a belgiumi kezdeményezést is azok indították, akik képtelenek megfizetni a gáz- és villanyszámláikat – írja a Brussels Times.

Ne fizess!-kampányhoz az Egyesült Királyságban már több mint 130 ezren csatlakoztak. A kezdeményezés kiötlőit fölháborította, hogy amíg Shell, a BP és a Centrica brit energiaszolgáltatók hatalmas profitot szereztek az utóbbi időszakban, addig októbertől az áremelkedés miatt a szigetországban hozzávetőlegesen 8,5 millió ember nem fogja tudni felfűteni az otthonát.

A Ne Fizess! terve egyszerű: ha októbertől legalább egymillió ember nem fizeti be a számláit, azt már a vállalatok is megéreznék. A kampányt szervező csoport azt követeli, hogy az energiaszolgáltatók csökkentsék megfizethető szintre a számlákat.

Arról is beszámoltunk, hogy az elszálló energiaárakat és az inflációt nem csak a lakosság, hanem a kisvállalkozók is meg fogják sínyleni: az infláció és az energiaárak növekedése két oldalról szorító satuba rakta a magyar kis- és középvállalkozókat, ugyanis az eddigi évekkel szemben lesz, akinek akár tízszer annyit kell majd fizetnie az energiáért, eközben például a pékségek esetében az alapanyagok ára is az egekbe szökött.

A kisvállalkozóknak nincsen elég mozgásterük ezeknek az áraknak a kigazdálkodására, fogyasztóik pedig nem tudják kifizetni szolgáltatásaik megemelkedett árait.

(Cikkünk egy korábbi változatában tévesen egy havi rezsiköltségről írtunk, éves helyett, a hibát javítottuk, és elnézést kérünk érte)

Címlapkép: Kocsis Árápád / Mérce