Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) jelentést adott ki hétfőn, amelyben rámutatnak, hogy 16 olyan európai ország van, ahol a jelenlegi energiakrízis miatt a évi energiaszámlák összege gyakorlatilag elérte, vagy meg is haladta az adott ország minimáljövedelmének összegét.

Mintegy 9,5 millió dolgozó embernek már az életszínvonal-válság kezdete előtt is nehézséget okozott az energiaszámlák kifizetése. Idén júliusra a gáz és az áram ára Európa-szerte 38%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest, és a költségek folyamatosan emelkednek – mutat rá a jelentés.

Most ennek a 16 országnak a kiskeresetű dolgozói  egy évre kifizethetik egy teljes havi jövedelmüket, ha a villanyt és a fűtést szeretnék használni. Tavaly még „csak” 8 ilyen európai ország volt.

Néhány országban drámaian megnőtt azoknak a napoknak a száma, amennyivel többet kell dolgoznia egy minimálbért kereső személynek, hogy kifizesse az energiaszámlát: Észtországban ez plusz 26, Hollandiában plusz 20, Csehországban plusz 17, Lettországban plusz 16 napot jelent.

Négy országban – Szlovákiában, Görögországban, Csehországban és Olaszországban – az átlagos éves energiaszámla mára meghaladja egy átlagbért kereső munkavállaló egyhavi bérét is.

„Ráadásul ezek az adatok csak a 2022. júliusi energiaköltségekre vonatkoznak. A munkavállalók előtt álló válság most még rosszabb és súlyosbodik, mivel időközben az energiaárak és más alapvető dolgok, például az élelmiszerek árának további emelkedése történt”

– teszi hozzá a jelentés.

Az ETUC követelései a helyzet megoldására:

• A megélhetési költségek emelkedésének megfelelő béremelések, vagyis ennek érdekében a kollektív tárgyalások támogatása.
• A minimálbérek emelése a megfelelőségük biztosítása érdekében, valamint célzott sürgősségi kifizetések és a kikapcsolások tilalma az alacsony keresetűek körében, akiknek az energiaszámláik miatt van gondjuk.
• Az energiaszámlák költségeinek felső korlátjának bevezetése, és az energiavállalatok által termelt többletnyereség megadóztatása.
• Nemzeti és európai válságellenes támogatási intézkedések a jövedelmek és a munkahelyek védelmére az iparban, a szolgáltatásokban és a közszférában, beleértve a SURE típusú intézkedéseket a munkahelyek és a jövedelmek védelmére, valamint a válsággal és az igazságos átmenet folyamatával megbirkózó szociális intézkedések finanszírozására.

(Adatok forrása: ETUC)

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, szeptember elején Belgiumban is kampány indult annak érdekében, hogy a túl magas rezsiárak megfizetését mind többen tagadják meg. A Ne fizess! (Don’t pay) nevű brit kampányhoz hasonlóan a belgiumi kezdeményezést is azok indították, akik képtelenek megfizetni a gáz- és villanyszámláikat – írja a Brussels Times.

A Ne fizess!-kampányhoz az Egyesült Királyságban már több mint 130 ezren csatlakoztak. A kezdeményezés kiötlőit fölháborította, hogy amíg Shell, a BP és a Centrica brit energiaszolgáltatók hatalmas profitot szereztek az utóbbi időszakban, addig októbertől az áremelkedés miatt a szigetországban hozzávetőlegesen 8,5 millió ember nem fogja tudni felfűteni az otthonát.

A Ne Fizess! terve egyszerű: ha októbertől legalább egymillió ember nem fizeti be a számláit, azt már a vállalatok is megéreznék. A kampányt szervező csoport azt követeli, hogy az energiaszolgáltatók csökkentsék megfizethető szintre a számlákat.

Arról is beszámoltunk, hogy az elszálló energiaárakat és az inflációt nem csak a lakosság, hanem a kisvállalkozók is meg fogják sínyleni: az infláció és az energiaárak növekedése két oldalról szorító satuba rakta a magyar kis- és középvállalkozókat, ugyanis az eddigi évekkel szemben lesz, akinek akár tízszer annyit kell majd fizetnie az energiáért, eközben például a pékségek esetében az alapanyagok ára is az egekbe szökött.

A kisvállalkozóknak nincsen elég mozgásterük ezeknek az áraknak a kigazdálkodására, fogyasztóik pedig nem tudják kifizetni szolgáltatásaik megemelkedett árait.

(Cikkünk egy korábbi változatában tévesen egy havi rezsiköltségről írtunk, éves helyett, a hibát javítottuk, és elnézést kérünk érte)