Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kiscégek alig fogják túlélni a rezsiemelkedést

Az infláció és az energiaárak növekedése két oldalról szorító satuba rakta a magyar kis- és középvállalkozókat, ugyanis az eddigi évekkel szemben lesz, akinek akár tízszer annyit kell majd fizetnie az energiáért, eközben például a pékségek esetében az alapanyagok ára is az egekbe szökött.

A kisvállalkozóknak nincsen elég mozgásterük ezeknek az áraknak a kigazdálkodására, fogyasztóik pedig nem tudják kifizetni szolgáltatásaik megemelkedett árait.

Fejes Tibor, az Audax Renewables Kft. ügyvezetője a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a magyar kisvállalkozók három csoportba oszthatók az alapján, hogy mennyire fogja megrövidíteni őket az energiaválság.

Az első csoportba azok tartoztak, akik eddig is piaci árat fizettek, a második csoportba azok a kis- és középvállalkozók tartoznak, akik „rezsiáron” kapták eddig a gázt és az áramot, de augusztus elsejétől elestek ettől. Amennyiben ők nem kapnak a piacról jó ajánlatot az MVM Next egy úgynevezett „végső menedékes” szerződés keretében ellátja őket.

A harmadik csoportba azok az eddig szerencsés vállalkozók vannak, akik még a covid idején kötöttek 2-3 évre 18-20 forint/kWh áron vásároltak, nekik idén újra kell szerződniük, ez számukra tízszeres költségnövekedést jelent.

A nagycégekkel ellentétben a kis vállalkozók nem fogják tudni kigazdálkodni a rezsinövekedés okozta kiesést, illetve áraik megemelésével elveszthetik a fogyasztói bázisukat, ami szintén kisebb az ő esetükben, mint a nagycégeknél.

Fejes szerint az árak normalizálódásához „csoda” szükséges, azonban a fogyasztás csökkentése a sokat ismételt egyik megoldás, amihez hozzájárulhatnak majd a tömegesen csődbemenő kisvállalkozások is. Sajnálatosan.

Egy másik lélegzetvételnyi segítség a kormány által beígért orosz gáz érkezése lenne, azonban ez a gáz nem igazán jön, ugyanis tavalyhoz képest Magyarországon a legkisebb a gáztározók töltöttsége, írja az mfor.hu.

Összességében az látható, hogy a legtöbb tagállam ellátási nehézségekre készülve igyekezett idejekorán feltölteni gáztározóit, és sokan elég jól is haladtak ebben a tekintetben, Magyarországgal ellentétben, ahol a tárolók töltöttsége csupán az előző tíz év átlagos szintjét éri el, és 58,16 százalékos töltöttségével a sereghajtók közé került azon EU-s országok között, ahol egyáltalán vannak gáztárolási kapacitások.