2030-ig 55 százalékkal csökkenti kibocsátásait az EU, de igent mondott a földgázra is
Az Európai Parlament még komolyabb vállalásokat szeretne tenni.
Az Európai Parlament még komolyabb vállalásokat szeretne tenni.
Orbán győzött? Vagy meghátrált? Mi lesz akkor ezzel az egész jogállamisági eljárással? És mit mond el ez a szövevényes ügy arról, hol tart az EU?
A hágai parlament ma fogadott el erről határozatot. Magyarország ügyét nem említették meg.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament ma állapodott meg, de Orbánék komoly engedményeket kaptak a végső megállapodásban.
Csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amely az EU klímacéljait rögzíti a következő évtizedre.
Alekszandr Lukasenka nincs rajta a listán.
A 27 EU-ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács szerdán rendkívüli ülést tartott, hogy megtárgyalja a belorusz helyzetet.
Bár az Országgyűlés határozatképtelen volt, napirend előtti felszólalásaikat azért elmondták a pártok frakciói, amelyekben az EU-csúcs mellett sok más témát, például a Balaton-part privatizálását és az Index-ügyet is szóba hozták.
Az új finanszírozási megoldással a 27 tagország igen szorosra fűzte nemcsak a közeli, hanem a távoli jövőjét is. Hozzátehetjük: Nagy-Britanniával a klubban ez aligha lett volna lehetséges.
Sok képviselő az EP által korábban elfogadott kiemelt uniós programok költségvetésének megkurtítását tartja elfogadhatatlannak, mások pedig egyértelmű garanciákat várnának el a végső megegyezéstől arra, hogy szigorú jogállamisági kritériumokhoz kössék a tagállamokat megillető összeg folyósítását.