Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2030-ig 55 százalékkal csökkenti kibocsátásait az EU, de igent mondott a földgázra is

Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében pénteken.

Az MTI összefoglalója szerint az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának péntek reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitáját követően közzétett üzenetében Charles Michel kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.

Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során.

Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.

A vitában a Lengyelországot támogató tagországok nagyobb tisztánlátást kértek arról, hogy az EU miként kíván megfelelni a jelentősebb kibocsátáscsökkentésnek. Biztosítékokat követeltek arra vonatkozóan, hogy Brüsszel elegendő támogatást nyújt a magasabb csökkentések eléréséhez, hogy az új 2030-as célt megfelelően és fenntarthatóan támogató szabályozási intézkedések támasztják alá.

Emmanuel Macron francia elnök tweetjében üdvözölte az elfogadott klímaegyezményt.

„A párizsi klímamegállapodás 5. évfordulójának előestéjén mi, európaiak elkötelezzük magunkat, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat” – fogalmazott.

Figyelmeztetett: tíz év van hátra, tehát mindent meg kell tenni a siker érdekében. „Most, együtt, mert nincs B-terv” – tette hozzá.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szintén üdvözölte az unió 2030-ig szóló éghajlat-politikai célkitűzését.

„A fenntarthatóság forradalma a technológiai forradalmát is jelenti egyben, ami olyan gazdasági lehetőség, amelyet Belgiumnak meg kell ragadnia” – írta Twitter-üzenetében.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében tett javaslatot az ambiciózusabb klímacélok kitűzésére, erre a javaslatra bólintottak rá most a tagállami vezetők is, így az ENSZ holnapi klímakonferenciáján már be is jelentheti a világnak az Unió elkötelezettségét.

Az Európai Tanács pénteken zárult kétnapos csúcstalálkozójának hivatalos következtetéseiből kitűnik, hogy a tagállamok közötti feszültségeket sikerült kezelni. A dokumentum ígéretet tesz arra, hogy a kibocsátáscsökkentés során tiszteletben tartják az egyes tagállamok eltérő induló helyzetét, például azt, hogy nagyon különböző, mennyire támaszkodik egy-egy gazdaság a szénre.

Emellett a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra is, hogy saját maguk rakják össze azt az energiamixet, amellyel a kibocsátáscsökkentést el akarják írni. Ennek a kombinációnak pedig a megújuló energiaforrások mellett a jelentős radioaktív hulladékot produkáló nukleáris energia, és a szénnél, kőolajnál kevésbé szennyező, de mégiscsak üvegházhatású földgáz is szerepet kaphat.

A szegényebb tagállamok pedig a szintén a mostani csúcson szentesített új uniós költségvetésből és koronavírus miatti helyreállítási alapból is jelentős forrásokat kapnak gazdaságaik zöldítésére. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza a tagállami kormányzatok befektetéseinek fontosságát is.

Bár a tagállamok között most megszületett a megállapodás, a klímapolitikai is hozhat még feszültségeket az EU-n belül, ugyanis az Európai Parlament még ambiciózusabb, 60 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett kötelezte el magát 2030-ra. Mivel a parlamentnek is rá kell bólintania az uniós klímatörvényre, több EP-képviselő már jelezte is, hogy nem elégedett a Tanács mostani megállapodásával. Szakértők ugyanakkor kevés esélyt adnak annak, hogy a parlament komolyan bekavarhatna a mostani klímaügyi megállapodásba.

(MTI / Politico)

Címlapkép: Európai Unió