Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Parlament szerint a Tanácsnak nincs joga elhalasztani a jogállami feltételek bevezetését

Az Európai Parlament érvénytelennek találja az Európai Tanács döntését, miszerint a jogállami feltételrendszer érvényesítését addig fel kell függeszteni, míg az Európai Bíróság rá nem bólint – írja az MTI.

Magyarán az EP szerint érvénytelen a magyar és a lengyel kormány egyik feltétele, aminek fényében visszavonták a vétójukat és elfogadták az Európai Unió 2021-től kezdődő költségvetését és a gazdasági mentőcsomagot.

A magyar-lengyel tandem ugyanis azzal a feltétellel bólintott rá a költségvetésre és a mentőcsomagra, hogy a hozzákötött jogállami feltételrendszerek értelmezéséhez összeállítanak egy kézikönyvet, ami biztosítja, hogy csak a költségvetéshez szorosan kapcsolódó ügyekben alkalmazzák őket, a migrációs politikával kapcsolatban például ne (bár ez utóbbi egyébként sem szerepelt benne).

Emellett fontos győzelem volt a magyar és lengyel kormányok számára, hogy az Európai Bíróságnak is meg kellene vizsgálnia a jogállami feltételrendszert hatályba lépése előtt hogy döntést hozzon a megsemmisítéséről vagy a fenntartásáról, ami 2022. utánra tolhatná bevezetését – az EP szerint azonban nem így működik a rendszer, és a Tanácsnak nincs ebben a kérdésben hatásköre.

A 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós szerződések értelmében a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács nem lát el jogalkotói feladatokat, ezért „egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének” – írja az MTI.

Vagyis a Parlament szerint az ET és az EB közötti megállapodás értelmében a jogállami feltételrendszer január elsejével életbe lép.

Ráadásul a tanácsi működésnek is odaszólt az Európai Parlament. Véleményük szerint ugyanis az egyhangúságon alapuló tanácsi döntéshozatali folyamat elavult és kontraproduktív, így ennek megújításáról és az akadályok legyőzéséről is szó kell hogy essen a jövőben az Európa jövőjével foglalkozó, közeljövőben megrendezendő konferencián.

Ez az egyhangú döntéshozatali folyamat volt az, ami miatt a lengyel és a magyar kormányok a nyáron elfogadott költségvetést egész addig vétózhatták, míg el nem érték (legalábbis részlegesen) a céljukat, miszerint ne alkalmazzák az uniós források felhasználása feletti őrködésre használható jogállami mechanizmust – legalábbis ne azonnal, január elsejétől.

A tanácsban helyet foglaló többi tagállami vezető ugyanis nem tehetett semmit, ahogy arra a magyar miniszterelnök is többször hivatkozott, az uniós jog szerint minden tagállami vezetőnek joga van vétót emelni, így pedig hatékonyan tud hátráltatni bármilyen, az Európai Tanács általi döntéshozatalt.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher