Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A közép- és kelet-európaiak erősen alulreprezentáltak az EU vezetői pozícióiban

Ez a cikk több mint 3 éves.

Vasárnap tette közzé átfogó kutatásának eredményeit az European Democracy Consulting tanácsadócég, amely azt vizsgálta, az Európai Unió különböző régiói milyen arányban képviseltetik magukat a közösség vezetői pozícióiban. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy ezekben a vezető pozíciókban óriási a nyugat-európai tagállamok túlsúlya, miközben Közép- és Kelet-Európa mind lakosságarányához, mind tagállamainak számához viszonyítva jelentősen alulreprezentált.

A kutatás 1952 és 2020 között vizsgálta az EU és elődeinek 72 testületét, a legfontosabb intézmények (Tanács, Bizottság, Parlament, Központi Bank stb.) mellett helyet kaptak a tanácsadó testületek és a nagyszámú uniós ügynökségek is. Ezen intézmények 89 vezető pozícióját vették figyelembe, kiszámolva, hogy az egyes pozíciókban milyen arányban képviseltetik magukat az öt nagy régióban (Nyugat-Európa, Dél-Európa, Észak-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa) található tagállamok.

A teljes vizsgált időszakban Nyugat-Európa kapta az összes kinevezés 60 százalékát, illetve az összesített mandátumhossz 65 százalékát. Az elmúlt 10 évet vizsgálva az arány valamelyest mérséklődött, az összes vezetői pozíció 50 százaléka jutott ennek a régiónak, ami már közelít a lakosságarányhoz is.

Ugyanakkor a legfajsúlyosabbnak számító intézmények élére még ebben az időszakban is a vezetők több mint 60 százaléka Nyugat-Európából érkezett.

Bár lassú kezdés után, de Dél-Európa az utóbbi időszakban stabil második helyezett Nyugat-Európa mögött. Az összképet tekintve a dél-európai tagállamok lakosságarányosan képviseltetik magukat a vizsgált 85 intézmény élén, ám ha a legkevésbé fajsúlyosnak számító ügynökségeket kivesszük a képből, akkor itt is komoly felülreprezentáltságot tapasztalunk.

Az EU öt legfontosabb vezetői pozícióját jelenleg három nyugat-európai és két dél-európai tölti be, és 2004 óta ezeknek a tisztségeknek a betöltői 90 százalékban ebből a két régióból érkeztek.

Ugyan csak EU lakosságának 4 százalékát teszi ki, Észak-Európa 7 százalékos képviseletet kapott az összes vezetői pozícióból a vizsgált időszakban.

A közép- és kelet-európai régióban az unió tagállamainak 39,3 százaléka található, és itt a lakosság 19,9 százaléka. Azonban bármelyik hányadoshoz is viszonyítjuk, az EU-s vezető pozíciókban betöltött arányuk drámaian alulmúlja a két régió valós súlyát.

2004 óta az összes vezetői pozíció 5-7 százaléka jutott az EU keleti perifériáján található tagállamoknak, és ezek is elsöprő többségükben a kevésbé fajsúlyos ügynökségekben találhatók, miközben a legbefolyásosabb pozíciókban durván 10 százalék alá esik az arányuk.

A kutatás készítői úgy látják, az EU-nak el kéne ismernie ezen regionális egyenlőtlenségek meglétét, és proaktívan tennie kellene azok kiigazításáért, ugyanis a fennálló helyzet az unió kohézióját, egységét fenyegeti.