A portál főszerkesztője, Vig Emese szerint az elmúlt években általánossá vált, hogy a civil kezdeményezések támogatásáért cserébe az erdélyi magyar politika feltétlen lojalitást vár el.
Hagyjuk el az ünnepélyes, áhítatos modort és hangvételt, s próbáljunk úgy tekinteni a csíkszeredai vagy marosvásárhelyi ismerőseinkre, mint eleven, hús-vér emberekre.
A Facebook-posztban megtámadott Parászka Boróka válaszul felhívta a figyelmet a kolléganőit érő hasonló fenyegetésekre és az erőszak elfogadhatatlanságára.
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
Romániában, de talán az egész közép-kelet európai régióban egyedülálló ügyben kell döntenie a Kolozsvári Bíróságnak.
Románia sohasem ismerte el, hogy a magyarság mint kollektív szubjektum lenne nemzetalkotó tényező. Mindig azon az állásponton volt, hogy a magyarokat egyénileg tekinti, azaz magyar nemzetiségű román állampolgárként kívánja „integrálni”.
A határon túli magyarság emancipációs törekvései kevés politikai sikert értek el. Mik lehetnének a politikai emancipáció perspektívái a számukra?
Csak akkor jöhet létre az erdélyi magyarság politikai szubjektivitása, ha levetkőzi fals többség-tudatát és hagyja, hogy áthassa a kisebbségi helyzet egyetlen pozitív tapasztalata: az elnyomottakkal való empátia és cselekvő szolidaritás.
Sikerült olyan kisebbségi jogi javaslatot gyártani, amely egyben kisebbségellenes, diszkriminatív. Miközben jogkiterjesztő is.
