Néhány évtized alatt kiürülhet a magyar vidék
Ha azt akarjuk, hogy ne néptelenedjen el a vidék, akkor muszáj megtalálni azt, hogyan állítható helyre a helyi közösségek cselekvőképessége és önrendelkezése.
Ha azt akarjuk, hogy ne néptelenedjen el a vidék, akkor muszáj megtalálni azt, hogyan állítható helyre a helyi közösségek cselekvőképessége és önrendelkezése.
Nincs még európai ország, ahol akkora lenne az érettségivel rendelkezők és az egyetemi diplomások keresete között, mint Magyarországon.
Óriási probléma lenne, ha egy olyan rendszer jön létre, amelyben az egészséges, hosszú élethez való jog egyre inkább csak az anyagi feltételeken múlik.
Ki kell mondanunk: ahhoz, hogy valaki ma Magyarországon ilyen „jó” döntéseket tudjon hozni, ahhoz egy igazságtalan társadalmi struktúra haszonélvezőjének kell lennie – egy olyan struktúráé, amely keveseket felemel, és sokakat a sárba taszít, majd ott tart.
Az államtitkár vagy azt nem érti, hogy nem mindenkinek van pénze arra, hogy minden lehetőséget megadjon a gyerekének, vagy azt, hogy ez mekkora különbségeket okoz.
Nem Szabó Tünde a lényeges, nem az ő gyerekei, nem a 2 milliós magániskola, hanem a saját gyerekeinek. Az, hogy mindenki tudja ebben az országban, hogy a magyar közoktatás rosszul működik, és mégse történik semmi.
A jövedelmi egyenlőtlenségek azonban szintén folyamatosan növekednek 2010 óta.
Kabinetje a Kongresszust megkerülve vágná vissza a tőkejövedelmek után fizetendő járulékot az USA-ban.
A KSH legfrissebb adatai szerint egészségesebbnek érezzünk magunkat ugyan, az egyes jövedelmi rétegek között viszont nagy különbségek vannak az egészségügy megfizethetősége tekintetében.
A nyugatról kiszervezett gyári munkán alapuló kelet-európai gazdaságok erősebben ki vannak szolgáltatva a robotizáció hatásainak, de az oktatási rendszer romlása ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent.