Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a magyar dolgozók keresetének statisztikáit: az előző év első feléhez képest idén 11,9 százalékkal magasabbak voltak mind a bruttó, mind pedig a nettó átlagkeresetek.
A január és június közötti időszakban bruttó átlagkereset 324,4 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig 215,7 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a havi bruttó átlagkereset 336,9 ezerre rúgott ebben az időszakban.
A vállalkozásoknál 10,0 százalékkal emelkedett az átlagkereset tavaly júniushoz viszonyítva, a költségvetési szektorban 11,0 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A legmagasabb bruttó átlagkeresetnek a pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók örvendhettek, ott az első félében bruttó 618,2 ezer forintot lehetett átlagosan megkeresni egy hónapban.
A legalacsonyabb jövedelem (a közmunkásokat nem számítva) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt, az itt dolgozók átlagos havi bére bruttó 208,2 ezer forint volt csupán.
A KSH adataiból kiderül, hogy a vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma 98 ezerrel, a közszférában alkalmazottaké 11 ezerrel emelkedett, a közfoglalkoztatottak száma 38 ezerrel 131 ezerre csökkent egy év alatt.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten 15-20 százalékos létszámcsökkentés jelentett be a közigazgatásban, bár a szakszervezetek szerint a kormányzat jelenleg csak riogat, kidolgozott javaslata nincs arra nézve, hogyan oldaná meg a leépítéseket.
A keresetek emelkedése mindenki számára jó hír, ám a KSH korábbi adatai egy aggasztó tendenciára is felhívja a figyelmet: egy fél éve közölt adatsor szerint 2010 óta folyamatosan növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon.
Az átlagértékeket mutató számok elfedik ezt a jelenséget, pedig ez azt is jelenti, hogy az átlagos jövedelemnövekedésből a jómódúak nagyobb arányban részesülnek.
A 2010-16-os időszakban a társadalom legszegényebb 10 százalékának 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelme, a leggazdagabb 10 százaléknak ezzel szemben 31 százalékkal.
Ez azt is jelenti, hogy a legszegényebbek jövedelmeinek reálértéke gyakorlatilag semmit nem változott ebben az időszakban, hiszen a 11 százalékos jövedelemnövekedés szinte teljesen megegyezik az ugyanebben az időszakban mért infláció mértékével.
Az átlagos jövedelem persze nem egyezik meg a munkabérekkel, hiszen a fizetések mellé a jövedelem részét képezik az állami juttatások, a vállalati profitok és más típusú jövedelmek is. A már idézett tavalyi statisztikák azt mutatják, hogy a munkából származó keresetek leginkább a társadalom középső rétegeiben növekedtek.
Fontos statisztika még, hogy a leggazdagabbak abszolút értéken sokkal több állami juttatáshoz jutnak, mint a szegényebbek, pedig nekik a munkából és a vállalkozásokból is magasabb jövedelmük származik.
Varga Mihály: a gazdaság teljesítménye áll a béremelkedések mögött
A gazdaság javuló teljesítményével magyarázható a bérek emelkedése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, valamint a beruházások bővülése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában a legfrissebb kereseti adatokra reagálva.
Varga Mihály szerint az adatok azt mutatják, hogy folytatódik a bérfelzárkózás, amit – tette hozzá – a közterheket csökkentő bérmegállapodás és az adójogszabályok változása is támogat. A miniszter abban bízik, hogy a folyamat a következő hónapokban is folytatódik.
Üdvözölte egyúttal, hogy a kereseti egyenlőtlenségek csökkentek, hiszen a növekedés a leginkább elmaradott megyékben meghaladta az átlagot. Hozzátette, hogy az ágazatok közül különösen a közigazgatásban, az építőiparban, az idegenforgalomban és az egészségügyben dolgozók bérének emelkedése jelentős. Utóbbi azért is különösen fontos, mert stabilizálhatja a munkavállalói létszámot és biztosíthatja az utánpótlást is – hangsúlyozta Varga Mihály. (MTI)
