Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyelőre csak riogatja a kormány a közszféra dolgozóit

Gulyás Gergely nemrég bejelentette, hogy a kormány 15-20 százalékos leépítést tervez a közigazgatásban. A kancelláriaminiszter az augusztus 14-i Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a közigazgatásban végbemenő digitalizáció hatására bizonyos feladatokat a mainál kevesebb emberrel is el lehet végezni, így nincs szükség a jelenlegi létszám fenntartására. Gulyás emellett kijelentette, hogy a megmaradt dolgozók fizetésemelésre számíthatnak, tehát a kormányzat nem tervez forráskivonást az államigazgatásból.

Az MKKSZ akciója tavaly júniusban; fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ám a Népszava mai cikke rávilágít, hogy a bürokráciacsökkentésként hirdetett létszámcsökkentés nehéz helyzetbe hozza a közigazgatási intézményekben dolgozókat. A lap a NAV egyik munkatársától úgy értesült, hogy azokkal az alkalmazottakkal, akik határozott idejű szerződéssel dolgoznak az adó- és vámhivatalnál, már most közölték, hogy kezdjenek el munkát keresni, mivel nem fogják meghosszabbítani a szerződésüket.

Emellett egyes kormányzati források szerint azért van szükség a létszámleépítésre, mert a versenyszférában fellépő munkaerőhiányt a kormány az állami alkalmazottak elbocsátásával kívánja orvosolni.

A témával kapcsolatban megkerestük Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkárát. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a kormány még nem jelentkezett egyeztetésre hozzájuk, emellett még nem született érdemi döntés a létszámcsökkentésről. Így bár az érdekvédelmi szervezet előnyösnek látná az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását, nem akar meggondolatlan lépéseket hozni addig, amíg nem kristályosodnak ki a kormány szándékai. Ezért sztrájkról vagy egyéb tiltakozási formáról még nem egyeztettek a tagsággal.

Boros Péterné ugyanakkor elmondta, hogy nem ez a megfelelő út a közigazgatás problémáinak megoldására. Szerinte először érdemes lenne felmérni, hogy milyen hatást gyakorol a nemrég bevezetett létszámstop a közszférára. AZ MKKSZ vezetője elmondta, hogy tudomása szerint egyébként a kormány előtt van egy felmérés a létszámstop hatásairól. 

„Nem szerencsés leépítésekről beszélni akkor, amikor a megengedett 680 ezres létszámnál 100 ezerrel kevesebb ember dolgozik a közigazgatás humán ágazataiban” – nyilatkozta a Mércének a szakszervezet főtitkára.

A további elbocsátások pedig csak állandósítanák azt a tendenciát, hogy a közigazgatási dolgozóknak 8 helyett 10 órát kell dolgozniuk. És hiába ígér a kormány fizetésemelést, ha a megemelt bérért cserébe két órával hosszabb munkaidőt kell vállalniuk a közigazgatási dolgozóknak. Ebből is látszik, hogy a létszámcsökkentéshez kötött béremelés nem megoldás a közszférában dolgozók körülményeinek javítására.

Boros Péterné szerint a közigazgatást sújtó problémák megoldásához először is tisztességes életpályát kéne biztosítani az ott dolgozóknak, illetve emberként, és nem csak egy csökkentendő számként kellene kezelni őket.

Illetve a lassan évtizedek óta emlegetett bürokráciacsökkentéshez legelőször a megfelelő jogi környezetet kéne megteremteni, vagyis a bonyolult, túlszabályozott államigazgatást és ügyintézést kellene egyszerűbbé tenni.

Ezután szükség lenne az infrastruktúra fejlesztésére, majd annak a felmérésére, hogy a modernizáció hatására hogyan változnak a közigazgatás humánerőforrás-igényei. Elbocsátásokról, jelentős létszámleépítésekről csak ezután lenne érdemes beszélni.

Az MKKSZ főtitkára a Mércének elmondta: szerinte a kormány kommunikációja egyelőre inkább fogható fel riogatásnak, mint valódi, kidolgozott javaslatnak. Boros Péterné hozzátette, hogy bár elviekben az államnak kéne a legstabilabb, legkiszámíthatóbb munkaadónak lennie, az ilyen nyilatkozatok csak tovább rombolják az államigazgatás feladatait ellátó dolgozók bizalmát.

Olvass tovább!