2018 első félévében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 324.700 forint volt a magyar átlagkereset – ebből sokan automatikusan azt a következtetést vonhatják le, hogy ennyi egy átlagos magyar dolgozó keresete. A helyzet azonban távolról sem így áll.

Az átlagérték önmagában egy csalók statisztikai mutató lehet, hiszen egyetlen kiugróan magas (vagy kiugróan alacsony) részérték is óriásit torzíthat rajta. Ha például három munkavállaló 2, 3 és 20 forintot keres havonta, az ő átlagkeresetük 8,3 forint – jól látszik azonban, hogy a háromból két dolgozó durván ezalatt az átlag alatt keres, az átlagot egyetlen kiemelkedő érték húzza felfele.

A 4,4 millió magyar foglalkoztatott helyzete is valahogy eszerint a modell szerint szerveződik. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSZ) elnöke a 24.hu-nak elmondta: a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbet keres.

A szakszervezeti szövetség felkérésére, a Policy Agenda intézet által elvégzett számítások szerint tehát 10-ből 7 dolgozónak kisebb a jövedelme a statisztikai átlagkeresetnél.

A szakszervezet és az intézet szerint is az átlag helyett a mediánértéket kellene figyelembe venni a dolgozók bérhelyzetének felmérésekor. Ez utóbbi ugyanis az a középérték, amely alatt és fölött is pont a dolgozók fele keres.

A KSH azonban ilyen mediánszámítást nem végez, ezért a MASzSz kikérte a Pénzügyminisztériumtól az erre vonatkozó adatokat. Bár a tárca a 2017-es évre elmulasztotta kiszámolni ezt az értéket, a korábbiak alapján a szakszervezet úgy kalkulál, hogy

jelenleg bruttó 240 ezer forint körül lehet a havi mediánkereset.

A szakszervezet számításaiból az is kiderül, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakadék az átlagbér és a mediánbér között. 2014-ben a mediánkereset az átlagkereset 76 százalékát tette ki, a tavalyi évben azonban már csak 73 százalékát. Ebből arra lehet következtetni, hogy fokozódtak a béregyenlőtlenségek, az átlagot pedig a legjobban keresők bérnövekedése húzza csupán felfelé, nem a teljes munkaerő bérezésének javulása.

Az Európai Unióban a két szám közötti szakadék sokkal kisebb, a mediánkereset az átlagkereset 84 százalékát teszi ki. Kordás László elmondása szerint céljuk az, hogy itthon is ilyen szintre mérsékeljék a különbséget.

Kordás ígéretesnek nevezte, hogy a kormány jövőre a 150 ezer forintos minimálbér és a 202 ezer forintos bérminimum elérését tűzte ki célul, ám szerinte ez még nem éri el a munkavállalók és szakszervezetek által preferált szintet.