Könnyebb elképzelni egy város pusztulását, mint egy várost autók nélkül
A városok veszélyessé válnak – egyrészt az egyre nagyobb és gyorsabb kocsik miatt, másrészt azért, mert kevesebb ember van az utcákon.
A városok veszélyessé válnak – egyrészt az egyre nagyobb és gyorsabb kocsik miatt, másrészt azért, mert kevesebb ember van az utcákon.
A fideszes Kecskeméti László botrányos távozása után most új képviselőt választhatnak a józsefvárosiak. Interjú Dr. Balázs Andrással.
Milyen szerepet játszhat a rendvédelem a kerületi kábítószerproblémák kezelésében, kellenek-e közvécék, meg kell-e hátrálni az Airbnb elleni küzdelemben, kellenek-e a belövőszobák?
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
Elsőre talán úgy tűnhet, hogy e tervezési megoldások bugyuták vagy elhibázottak, de valójában szándékosan „terelik el” a város lakóit bizonyos közterületekről.
Ki szerint kényelmes egy márványból készült utcabútor? Miért raknak karfát a pad közepére?
Miért van olyan kevés önkormányzati lakása Józsefvárosnak?
A képlet kicsit bonyolultabb annál, hogy „antikapitalista” az, ami ingyen van, kapitalizmus pedig az, ami működik.
A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?