Felére csökkentek tavaly a munkaügyi perek – de mi lesz a rabszolgatörvény után?
Ki mernek állni a dolgozók a saját jogaikért?
Ki mernek állni a dolgozók a saját jogaikért?
A kért béremeléstől még mindig jócskán elmarad a cégvezetés által megjelölt összeg.
A MediaMarkt sem kíván élni a túlóratörvény adta lehetőséggel.
Mi a teendő a baloldalon akkor, amikor az utóbbi idők legerősebb üzeneteivel, legfontosabb témájával, legnagyobb kérdéseivel valóban lehetőséget kap arra, hogy végre megmutassa, milyennek kéne lennie a munkásöntudatnak, amikor itt van a pillanat, amikor építkezésbe lehet fogni, leszámolni a múlttal, elindulni a jövő felé?
Közben tovább érkeznek az alacsony fizetésekről és embertelen túlórákról szóló rendőri beszámolók.
A Honvédkórház számos dolgozója fontolgatja a felmondását.
Akár sztrájkba is léphet a győri Audi dolgozóit tömörítő helyi szakszervezet, miután három hét után sem kaptak választ bérmegállapodási ajánlatukra munkáltatójuktól, az Audi Hungáriától.
A szakszervezetek úgy tudják, több cég is csak a törvény elfogadására várt, azonban lehetséges, hogy csak biztosítékként íratják alá a 400 órás „önkéntes túlóráról” szóló papírt.
Hiába a rég nem látott béremelkedés Magyarországon, 2017-ben még a magyarokhoz hasonló béreket kínáló (vagyis az európai jövedelmelosztás alsó ötödébe tartozó) országokban is gyorsabb növekedés volt tapasztalható, mint idehaza.
Immáron nyolcadik napja tart az amerikai kormányzat részleges leállása, miután a kongresszus továbbra sem tudott dönteni a hivatalok működését is biztosító költségvetésről.
Noha január 1-jével a kormánynak biztosan ki kell hirdetnie a 2019-es béremelések mértékét, Varga Mihály pénzügyminiszter még pénteki sajtótájékoztatóján sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy milyen mértékű lesz a bérfejlesztés az előttünk álló évben.
És hol van még a vége?