A kritikai pszichológia nem abba a társadalomba kínál hatékony integrációt, amely megbetegített, hanem abban segít, hogy hogyan tudjuk azt megváltoztatni. Recenzió a Fordulat 31. számáról.
Kína népesedéspolitikája mögött egykor és ma is gazdasági megfontolások állnak. Ez a politika valójában nem más, mint a munkaerő-kínálat államilag kikényszerített szabályozása… S ebben nem sokban különbözik a magyarországi népességpolitikától.
Az energiával kapcsolatos viták a fosszilis vagy megújuló energiahordozókra, vagy az atomenergia szükségességére összpontosítanak, és csak kevesen kevés törekvés látható az energiához fűződő viszonyunk alapvető megkérdőjelezésére.
A biohatalom mester-narratívája az, hogy az ésszerűség felülírhat és legitimálhat bármit, ami a közösséget szolgálja. Sajnos az időkorlát nélküli biohatalmat maguk az engedelmes és kormányozható testek is akarják.
Egyszerűen megírható hír, garantált kattintáseső. De az a helyzet, hogy ebből már elegem van.
Nem Orbánról kell panaszkodni és külföldi empátiára várni, hanem Orbán politikájával kell farkasszemet nézni, és kezet nyújtani azoknak, akiket történetileg-politikailag lényegtelennek és feláldozhatónak könyveltek el a kirekesztő rezsimek és biopolitikai megfontolásaik.
Az antifasiszta cselekvés a mai helyzetben magától értetődő erkölcsi kötelesség, de nem állhatunk meg a bozótban SS-egyenruhát öltő félőrültek elleni fellépésnel, amikor az övékével rokon eredetű eszmék hirdetői a kezükben tartják az államhatalmat.
Mivel előreláthatólag nagyon sokáig együtt fogunk élni még a magyarországi jobboldallal, szükséges lesz lehetőleg pontosan megértenünk, és nem pusztán az általa létrehozott rendszert, hanem a jobboldal lelkét.
