Az ukrajnai háború testközelből Interjú Okszana Dutcsakkal
Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság, és hogyan a civil mozgalmak a háború kitörésére?
Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság, és hogyan a civil mozgalmak a háború kitörésére?
Donbaszban születtem, ukrán nyelvű és nacionalista családban. Apám az 1990-es években aktív szerepet vállalt a szélsőjobbon, miután látta Ukrajna gazdasági hanyatlását és a korábbi kommunista párti vezetők meggazdagodását.
A rendszerkritikus forradalmi és baloldali szavakról elsőre mindenki az osztály, a tőke, a kizsákmányolás, a proletariátus fogalmaira asszociál. Kiss Viktor könyve azonban az ellenkultúra, a hasadás, az autonomizmus fogalmait használja egy baloldali forradalmi projekt felvázolásához.
„Nem velük kell törődnünk, hanem a saját táborunkkal”. Így vélekedett.
A szakszervezetek sorra vonják meg anyagi és erkölcsi támogatásukat a Keir Starmer vezette Munkáspárttól. A kieső pénzt konzervatív nagy-donorokkal próbálják ellensúlyozni, de így is csőd közelbe került a párt.
Leginkább a klasszikus liberálisok, jobboldali libertariánusok és konzervatívok közül kerültek ki azok, akik nyilvánosan hangot adtak a járványkezelés mellékhatásaival kapcsolatos aggodalmaknak.
Baloldali szempontból nem túl megnyerő a felhozatal, a tét mégis túl nagy ahhoz, hogy a valódi magyar baloldal passzív szemlélője legyen az eseményeknek.
A népszavazás lehetőség arra, hogy az ellenzék megcáfolja az elmúlt 2 hónap csapból is folyó narratíváját, és balról előzze a Fideszt.
José Antonio Kast, aki szerint a „meleglobbi” és a migránsok jelentenek veszélyt, és nem a piaci fundamentalizmus miatti nyomor, csúnyán kikapott.
A Szikra mozgalom jelöltjével és elnökségi tagjával beszélgettünk az előválasztásról, a mozgalmiságról és a jobboldali Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségéről