A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elvileg csak a beszélgetéseink metaadatait ismerheti meg, a tartalmukat nem. Viszont az előbbiből is rengeteg következtetés levonható a magánéletünkre vonatkozóan.
Később elismerték, hogy nem teljesen úgy használták a végpontok közti titkosítás fogalmát, mint ami annak az „általánosan elfogadott definíciója”.
A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki.
Minden új technológia legalább ugyanannyi problémát generál, amennyit megold. A kérdés az, hogy meg tudja-e azt zabolázni az emberiség.
35 ezer térfigyelő kamerából gyűjtenének be folyamatosan felvételeket, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat kerülne kezelésre, és indulásból mindez 50 milliárdjába kerülne a magyar adófizetőknek.
A gyűlöletbeszédre és az álhírek problémájára született eddigi EU-s válaszokat politikai célok motiválták, és nem sokat tesznek azért, hogy valódi megoldást kínáljanak. Mit lehet csinálni? Interjú Hidvégi Fannyval, az Access Now jogvédő szervezet munkatársával.
Szemünk előtt zajlott le egy forradalom: lehetségessé vált a föld minden emberét élő összeköttetésbe helyezni, de miközben a folyamat alakításába csekély beleszólásunk volt, a folyamat átalakított minket. Ideje lenne tán elmerengeni azon, milyen befolyást szeretnénk a jövőnk felett, mert az eddigiek alapján nem kaptunk sok lapot.
A Facebook részvényei szabadesésben vannak, a vállalat magyarázkodik. Így néz ki egy apokalipszis: az igazság pillanata, ami után már semmi sem lesz az többé, mint volt korábban.
Lebukott a cég, amely 50 millió Facebook-felhasználó személyes adatait gyűjtötte be, és használta választási kampányok befolyásolására. Kelet-európai választásokon is dolgozhattak.
A német szövetségi versenyhivatal szerint nem oké, hogy a techóriás minden olyan oldalon adatokat gyűjt rólunk, amelyiken legalább egyetlen „Like” gomb található.