Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: a nemzetbiztonsági törvény módosítása miatt könnyedén megfigyelhetnek minket

A nemzetbiztonsági törvény május 19-én elfogadott módosítása értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezentúl megfigyelheti a telefon és internetszolgáltatók forgalmát, hogy „felkutassa és elhárítsa a lehetséges támadásokat”. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) közleménye szerint ezekből az adatokból rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkre vonatkozóan, amely visszaélésre adhat okot.

Bár a kommunikáció teljes tartalmát nem ismerheti meg a szolgálat, mivel a felhatalmazás csak a metaadatokra, azaz a kommunikáció körülményeire terjed ki, abból viszont kideríthető, hogy kik vettek részt a kommunikációban, hol tartózkodtak, mennyi ideig tartott a beszélgetés és mekkora adatforgalommal járt.

Pusztán a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető kapcsolati hálónk és követhető hollétünk. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már kritizálta az új szabályozást, hiszen az alig korlátozza a a megfigyelést gyakorlatát. A kormány szerint az új jogkörre mindössze azért van szükség, hogy meg tudják figyelni, fenyegeti-e Magyarországot kibertámadás. Az, hogy mennyi és milyen adatot gyűjtenek össze, csakis a kormány belátásán múlik.

„Ráadásul az adatforgalom figyelésének célja a törvény szerint az „elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátása”, ami lényegében biankó felhatalmazást jelent, hiszen rugalmasan értelmezhető”

-írják.

A TASZ szerint az is kérdéses, hogy mit tehet az, aki úgy érzi, hogy a megfigyeléssel megsértették a jogait. Több szervezethez is lehet fordulni jogorvoslatért, ám ezek közül egyik sem igazán hatékony. „És ez a valódi baj, mert ez a helyzet már évek óta fennáll és azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek. Ebben pedig a mostani törvénymódosítás semmi érdemi változást nem hoz.”

A jogorvoslat hatékonysága a szervezet szerint azért nem állapítható meg, mert senki sem tudja meg, valóban megfigyelték-e, pedig a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzetbiztonsági szempontból már nem kockázatos érintetteket értesítik arról, hogy megfigyelték őket. Ha nem kapunk ilyen értesítést, természetesen akkor is lehet panaszt tenni, viszont azt a szolgálatot irányító minszternek kellene elbírálnia, akitől a TASZ szerint nem várható objektív értékítélet.  Az ombudsman és az adatvédelmi hatóság pedig kevés jogosítvánnyal rendelkezik, érdemi jogorvoslatot nem tudnak nyújtani.

„A mostani módosítás tehát nem hoz érdemi változást abban, hogy az állampolgárok továbbra is kiszolgáltatottak maradnak a titkosszolgálatoknak; az pedig, hogy a kormány lesöpörte az asztalról a NAIH érveit, csak azt mutatja meg, hogy mennyire vesz komolyan bármilyen konzultációt, még ha azt egy másik állami szervvel kell is lefolytatnia”.

A TASZ szerint a jogvédelemben csak az hozhat érdemi változást, ha végre lesz, aki független ellenőrzést gyakorol a szolgálatok felett.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila