(Frissítve) Az adatvédelmi biztos szerint visszaélésekre adna lehetőséget Pintér új megfigyelőrendszere

Frissítés (2018. 12. 03) – Az alábbi cikkben található információk elavultak, ld. a cikk végén szereplő pontosításokat.

Októberben röppent fel a hír, miszerint a belügyminisztérium központi megfigyelőrendszert hozna létre, ahová az ország összes térfigyelő kamerájának felvételeit csatornáznák be. A salátatörvénybe rejtett javaslat előírja egy központi tárhely létrehozását, amelyben a következő kamerák felvételeit gyűjtenék össze:

  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.

A tervek szerint a rendszer először Budapesten állna fel, de később az egész országra kiterjesztenék azokat. Az összegyűjtött felvételeket legalább harminc napig tárolnák, és a törvényben előírt módokon lehetne lekérni azokat.

A terrorcselekmények és más bűncselekmények megelőzése mellett körözött személy azonosítására, „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából”, tehát a bliccelők utólagos fülön csípése céljából is használni lehetne a rendszert.

Bár Pintér Sándorék fogadkoznak, hogy minden szükséges adatvédelmi garanciát beépítettek a javaslatba, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hvg.hu-hoz eljutott értékelése szerint a dolgok korántsem állnak így.

„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára” – áll a hivatal levelében.

A Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos által vezetett intézmény szerint teljesen hiányoznak a törvénytervezetből az adatvédelmi garanciák, és mivel a javaslat teljen szétkeni a felelősségi köröket, így még jogsértés esetén olyan szereplő sem beazonosítható, akit felelősségre lehetne vonni.

A NAIH leveléből viszont legalább kiderül, mekkora is lenne a program kiterjedése:

35 ezer térfigyelő kamerából gyűjtenének be folyamatosan felvételeket, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat kerülne kezelésre, és indulásból mindez 50 milliárdjába kerülne a magyar adófizetőknek.

A hatóság néhány javaslatot is elküldött a belügyminisztériumnak:

  • az adatkezelő legyen felelős az adatkezelés jogszerűségéért;
  • a törvény határozza meg az adatok felhasználásának lehetséges módjait, miért és mikor lehet kikérni a kamerafelvételeket – illetve: miért és mikor nem;
  • tiltandó lenne az adatok biometrikus feldolgozása, és az adott személlyel kapcsolatos automatikus profilképzésre való felhasználása;
  • csak olyan kamerákat lehessen bekapcsolni a rendszerbe, amelyek biztosan jogszerűen lettek elhelyezve – nem néznek be magánház kertjébe vagy egy ablakon.
  • lehessen tudni, hogy mely kamerák képe fut be a nagy közös rendszerbe, az közöljön erről listát a weboldalán;
  • csak olyan személy férhessen hozzá, aki erre előzetesen jogosultságot kapott előzetes ellenőrzést követően;
  • a hozzáféréseket szigorúan naplózni kellene – ki, kit mikor, mit, miért, milyen ügyben, milyen célból figyelt meg.

Frissítés (2018. 12. 03) – A NAIH ajánlásai a tervezet egy korábbi változatára vonatkoztak

A cikk megjelenése után a Belügyminisztérium sajtóosztálya, illetve az adatvédelmi biztos is jelezte, hogy a hvg.hu nyomán közölt cikkünk félreértésekre adhat okot. A NAIH október 1-én kelt véleménye ugyanis a tervezet egy korábbi változatára vonatkozott, ám az Országgyűlés elé október 17-én benyújtott T/2930 számú törvényjavaslat már beépítette a hivatal által megfogalmazott javaslatokat. Ebből kifolyólag a cikkben szereplő információk elavultak.

Péterfalvi Attila MTI-hez eljuttatott közleményében a következőket írja:

„Az adatvédelmi hatóság a cikkben idézett észrevételeket a kameraképek központi tárolására vonatkozó törvénymódosítás előkészítése során tette, vagyis azok egy korábbi normaszöveg változatra vonatkoznak. (Erre felhívtam a tájékoztatást kérő figyelmét, amikor elküldtem neki az állásfoglalás szövegét.)

Időközben egyeztetést folytattam a Belügyminisztérium szakértőivel, amelynek eredményeként több olyan szabállyal egészítették ki a szóban forgó T/2390. számú törvényjavaslatot, amely a személyes adatok védelmét szolgálja. Például belekerült az, hogy ezen túl is attól az adatkezelő szervtől lehet majd kérni a kameraképek hozzáférhetővé tételét, amelynek kamerája a képfelvételt készítette.

A cikkben további olyan, a NAIH-nak tulajdonított állítások is szerepelnek, amelyek tartalmukban vagy stílusukban eltérnek az adatvédelmi hatóság véleményében írtaktól, ezért azt javasolom, hogy akit a téma érdekel, olvassa el az eredeti állásfoglalást is, amely a NAIH honlapján található: http://naih.hu/files/NAIH-5578-3-2018-J-181001.PDF

Végül megemlítem, hogy a NAIH állásfoglalásában sem a „terrabájtnyi” szó, sem a NAIH nem létező hajszálai égnek meredéséről szóló eszmefuttatás nem szerepel.”

(hvg.hu)

Olvass tovább!