Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Valóban végletesen megosztotta a magyar társadalmat politika? Lehetséges-e egyáltalán forradalom – legyen bár „szelíd” és erőszakmentes – „egymásnak feszülés” nélkül?
Milliárdokat kaptunk határvédelemre, és nem Brüsszel, hanem a magyar kormány az, amely semmit sem tesz a drogfogyasztás ellen.
Habár a világjárvány a társadalom egészére jelentős terheket rótt, a nőket különösen nehezen érintette, mivel speciális problémákkal kellett szembenézniük.
A szocialista politika heroizmusa, amíg létezett, azt jelentette, hogy az ember megválaszthatja politikai sorsát. Az etnicista antipolitika azt kéri tőlünk, arra kényszerít, hogy válasszuk a sorsot a politika helyett.
A Fidesz 11 éve építkezik a mai nap teljes káosza felé.
Az ellenzék belátta, hogy nem tudja másolni a Fidesz politikáját, és úgy tűnik, az eszközt is megtalálta, amelynek segítségével a sokszereplős mezőből következő háttéralkuk helyettesíthetőek.
Kevert állapotú kormány, a vonalak izzanak, sok a munka, bejelentés tájékoztatás nélkül.
TGM munkái kíméletlen kritika alá vetik a marxizmus múltját, mégsem keresik kényszeresen sem „a Bukás pillanatát”, sem a „külső betolakodót”. Recenzió TGM Antitézis című kötetéről.
Azzal, hogy az Európai Néppárt szemérmesen ugyan, de kiutálta frakciójából Fideszt, elindította az Európai Parlamentet a politikai komolyan vehetőség útján.
A közmédiának eléggé sajátos elképzelései vannak arról, hogy mi számít sértőnek a keresztényekre nézve, és mi ellentétes a vallás értékeivel.
