Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miért tiltakoznak a tanárok?

Ez a cikk több mint 2 éves.

„Válaszolnunk kell minden túlkapásra, megfélemlítésre, cinikus megjegyzésre, évekig tartó kizsigerelésre, értelmetlen látszatintézkedésre. Most különösen, hogy elbocsátásokkal próbálnak példát statuálni!”

olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) honlapján. 

A PDSZ és a másik nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok SZakszervezete (PSZ) egy évvel ezelőtt fordult hivatalosan sztrájkkövetelésekkel az oktatási kormányzathoz. 

A tanárok a következőket követelik a kormánytól:

1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen

2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is.

3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen.

4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre.

 

Januárban és februárban egységes sztrájkokat tartottak a pedagógusok, amelynek béremelés nem lett a következménye, a sztrájkjoguktól azonban megfosztották őket.

A 2022. áprilisi választások után a kormányzat arra kezdett hivatkozni, hogy a szándék meglenne a tanárok által régen követelt béremeléshez, de a forrás nincs. Mégpedig azért nincs pénz, mert – legalábbis a kormány narratívája szerint – mert az Európai Unió nem ad rá. Az idén tavasztól a Belügyminisztérium alá tartozó oktatási adminisztráció ráadásul a tiltakozásokat szervező szakszervezeteket, valamint a politikai ellenzéket vádolja azzal, hogy az EU-s pénzek Magyarországra érkezése ellen „kampányolnak”. 

Az utolsó nyári sztrájktárgyaláson sem jutottak eredményre az azonnali béremelést követelő pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal, így nagy feszültséggel indult a tanév.Az  elégedetlenségre reagálva hatéves távlatban vázolt fel bérfejlesztést a miniszterelnökséget vezető miniszter: 2027-re 800 ezer forintos bruttó átlagbért ígért a pedagógusoknak.

Gulyás Gergely arra is gyakran hivatkozik az utóbbi hónapokban – minden ismert tényt figyelmen kívül hagyva –, hogy a jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, a sztrájklehetőség is a jogszabályi keretek között biztosított: „Nincs ez így minden demokráciában és jogállamban, Németországban semmilyen sztrájklehetőséget nem kapnak az állami alkalmazottak, így a tanárok sem” – mondta a legutóbbi kormányinfón.

A miniszter azt is mondta: nem számít a kormány arra, hogy szerdán  egy olyan volumenű sztrájk lesz, ami után egy gyorsabb intézkedést kellene esetleg bevezetni. 

Ilyen körülmények között olaj volt a tűzre az elégedetlen pedagógusok körében, hogy a tankerületek elkezdték beváltani korábbi fenyegetésüket, és több tanárt rendkívüli felmondással elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért polgári engedetlenségi akcióban vettek részt idén szeptemberben. E hét keddjén aztán egy újabb iskolában, a szintén fővárosi Szent István Gimnáziumban jelent meg a tankerület vezetője, hogy írásbeli figyelmeztetést nyújtson át ugyanezért az intézmény három tanárának.