Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Választásaink története – 1998 – Színre lép Orbán Viktor

Ez a cikk több mint 2 éves.

A Harmadik Köztársaság 1989 október 23-i kikiáltása óta ez a kilencedik alkalom, hogy a magyarországi választópolgárok az Országgyűlés összetételéről, és így közvetetten a választás után felálló kormány összetételéről szavazhatnak. Ezzel kapcsolatban apró, demokráciánk állapotáról önmagában keveset eláruló érdekesség, hogy a Visegrádi országok közül Magyarország az egyetlen, ahol az összes törvényhozás kitöltötte mandátumát és nem volt szükség előrehozott választások kihozására – erre a mutatványra egyébként a tágabban értelmezett keleti blokk országai közül is csak néhányan voltak képesek.

A mai voksolásra való tekintettel úgy gondoltuk, hasznos lehet egy rövid áttekintést adni a korábbi választások eredményeiről és a kampányok legfontosabb mozzanatairól.

1998: New kids on the block

A vonalat meghúzták/ Az átok kimondatott/ Aki ma lassú/ Később gyors lesz/És a jelen / Múlttá válik majd / A rend/ Gyorsan felbomlik / És aki ma első / Később utolsó lesz / Mert az idők bizony változnak

– dalolta annak idején Bob Dylan az amerikai polgárjogi mozgalom csúcsán, 1963-ban született dalában, a The times they are a-changin-ben. Az általa megénekelt változás a rendszerváltás utáni nyolcadik évben a magyar politikát is elérte. A négy évvel korábban utolsó helyen végző Fidesz Orbán Viktor vezetésével megszerezte a vezető pozíciót a jobboldalon miközben a pártszakadásokon áteső MDF és KDNP szinte teljesen felszámolódott.

A fiatalos lendületű, „polgári Magyarországot” hirdető Orbán Viktor a választók számára megnyerő alternatívát jelentett a némiképp megfáradt kampányt folytató Horn Gyulához és a szocialistákhoz képest. Azonban Bokros-csomag ide, Tocsik-ügy oda, az MSZP a területi listás szavaztok 32,92 százalékát szerezte meg, vagyis szinte teljesen megőrizte a 4 évvel korábbi eredményét (és a Fideszt is megelőzte), még akkor is, ha az egyéni körzetes vereségek miatt végül a négy évvel korábbihoz képest 75 fővel karcsúbb, 134 tagú parlamenti frakciót alapíthatott.

Hatalmas vereséget szenvedtek viszont a szabaddemokraták, akit a szavazók keményen megbüntettek az MSZP-vel való összeállás miatt. Az SZDSZ listáinak a választók csupán 7,9 százaléka szavazott bizalmat, így a 94-es mandátumaik közül 45-nek búcsút mondva csak 24 képviselőt küldhettek az Országházba. Jó eredményt ért el viszont a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt, akik 13 százalékot és 48 képviselőhelyet szereztek.

A ‘98-as választás arról volt még emlékezetes, hogy ez volt az első alkalom, hogy az MDF-ből kivált képviselőkből alakult, Csurka István vezette Magyar Élet és Igazság Pártjának (MIÉP) képében a szélsőjobb is parlamenti reprezentációt szerzett.

A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt is kis híján az Országgyűlésben találta magát 4,1 százalékos listás eredményével, amivel egyébként a 3,1 százalékot elérő MDF-et is megelőzték – a Fórum azonban a Fidesszel kötött választási megállapodásnak hála 17 egyéni mandátumot szerzett, így megtartotta parlamenti képviseletét.

Az MDF végül az FGKP oldalán koalícióra lépett a listán 28,2 százalékot szerző –de az egyéni győzelmek miatt a szocialistákénál nagyobb, 148 fős frakciót alapító – Fidesszel, így a rendszerváltás utáni negyedik kormányt az akkor alig 34 éves Orbán Viktor alapíthatta meg.

Címlapkép: Szalay Zoltán / Fortepan