Simonka György nem érti, miért nem oké kampányfelületnek használni gyerekeket
A fideszes képviselő szerint az ellenzék „megpróbálja elvenni a gyerekek örömét-lelkesedését; a nénik és bácsik mosolyát.”
A fideszes képviselő szerint az ellenzék „megpróbálja elvenni a gyerekek örömét-lelkesedését; a nénik és bácsik mosolyát.”
Egy demokráciában nem hazaárulónak hívják azokat, akik a kormány politikájával elégedetlenek, hanem ellenzékinek, és nem fenyegetjük őket, hanem megküzdünk velük a választásokon.
Az idei március 15-e a választások árnyékában telt.
Most az a helyzet, 4 évvel a Simon ügy után, ha a Fidesz morális értelemben utol akarja érni az MSZP-t, akkor Kósa Lajos lemond, és visszalép a jelöltségtől.
Vajon tudunk valamit mondani a tudásról, a tanulásról a munkaerőpiac logikáján túl is? Van bármi jó a tanulásban azon túl, hogy pénzre és megélhetésre váltható képességekre teszünk szert általa?
Újabb fokozatra kapcsolt a kormánypárti migránsozás: az Origo által szemlézett „keresztény menekült” véleménye szerint Szíria biztonságosabb, mint Európa. A szíriai polgárháborúban meghalt 20 ezer ártatlan gyerek sem szent már a kormánypropagandának?
A Jobbik menekültválság kirobbanása után, a kormányzati politikát kívülről figyelő, azzal szemben érvényes alternatívát megfogalmazni nem tudó, reagáló pozícióba kényszerült. Néppártosodásával saját magát szorította karanténba.
A jászsági képviselő a templomi szószékről figyelmeztetett a ránk leselkedő legújabb veszélyre.
Létezik-e egy olyan közös feminista minimum, amiben minden nő, jöjjön bármely politikai táborból, vagy legyen bármilyen apolitikus, egyetérthet? Az „én is” átcsaphat-e „mi szintúgy”-ba?
Nem csupán a Magyarországról kivitt profit útján zsákmányol ki minket a nyugat-európai nagytőke, de a nyugaton dolgozó kelet-európaiak kizsákmányolásával is. Ez azonban a magyar nyilvánosságban, úgy látszik, „tiltott tudás.”