A koronavírus-járvány kapcsán jelentkező válság megmutatja, hogy mennyire rá van szorulva a centrum a periféria és a félperiféria rosszul fizetett és meg nem becsült vendégmunkásaira.
A válság kiváló alkalom a hatalom logikájának még nyíltabb, még obszcénabb, még vadabb érvényesítésére, a válság politikai tőkévé változtatására, a hatalom minden szintjén.
Extra pszichés terhelésnek teszi ki a diákokat a digitális oktatás és a járvány okozta veszélyhelyzet. Nagy nehézség lenne, ha ugyanolyan vizsgát kellene letenniük, mint elődeiknek.
Járvány ide, járvány oda – a melós dolgozzon. Ezt a munkavállalók is így gondolják: építőmunkás nem dolgozhat home office-ban. Ő vagy bemehet a munkahelyére, vagy éhen hal az otthon maradt gyerekeivel együtt.
A járványra adott társadalmi válaszok azt mutatják, hogy ha az embereket megfelelően tájékoztatjuk a veszélyekről, akkor hajlandóak akár radikálisan is változtatni az életmódjukon. Miért ne történhetne meg ugyanez a klímaváltozás megállítása érdekében?
Jobban meg kellene nézni, kinek osztogat ingyenpénzt a kormány.
Uralkodó kaszt helyett uralkodó osztályt kaptunk, amely az új burzsoáziával kibővülve az államkapitalizmusból a piaci kapitalizmusba is átmentette osztályhatalmát. Már csak ettől kell megszabadulnunk.
Az autista jogok emberi jogok, az autista emberek képesek felszólalni magukért, és fontos, hogy figyeljünk a hangjukra. Különféle elmék léteznek, és a világ elég nagy ahhoz, hogy mindenki elférjen benne.
Járvány és digitális oktatással szerzett tanulságok ide vagy oda, az új alaptanterv halaszthatatlan!
Nem pont azok a dolgok, amikre elsőre gondolnánk.
