A Futárok Ligája elsősorban az úgynevezett „flottázás” ellen és az átláthatóbb munkaszervezésért vonult utcára március 20. pénteken. A szakszervezet szerint a rendszer lenyomja a futárok béreit és rontja munkakörülményeiket. A tüntetésen Tóth Gergő, a szakszervezet alelnöke nyilatkozott nekünk.

Péntek késő délelőtt nagyjából 30 futár gyűlt össze a Hősök terén, hogy helyzetük javítását követeljék a Wolt és Foodora ételkiszállító-nagyvállalatoktól és a kormánytól. Legtöbben a kerékpárosok voltak, de megjelentek motoros és autós futárok is. A Liga Szakszervezetekhez tartozó Futárok Ligája által szervezett tüntetés tehát kevesebb résztvevővel zajlott az eddigieknél – ennek a szervezők szerint az is lehetett az oka, hogy péntek délben igen sok a rendelés, így a cégek működési modelljéből fakadóan a címpénzek is magasabbak.

A nemzetközi nagyvállalatokhoz tartozó magyarországi cégek a platformmunka modelljét működtetik, vagyis a nekik dolgozó futárok hivatalosan nem a cég alkalmazásában állnak, hanem egyéni vállalkozókként dolgoznak be nekik. Ez elvileg azzal jár, hogy az ételkiszállítók maguk gazdálkodhatnak munkaidejükkel – bár a két cég némiképp különböző módszereket alkalmaz a munkák kiosztására, alapjaiban véve hasonlóan működnek.

A valóság azonban ezzel szemben az, hogy gyakorlatilag teljes állásban kell dolgozniuk a futároknak, és ahelyett, hogy szabadon bánhatnának az idejükkel, egy algoritmus határozza meg nekik, hogy mikor, mit, mennyiért és hova szállítsanak ki. A rendszer kevés választási lehetőséget hagy nekik: bár maguk dönthetnek, hogy elvállalnak-e egy-egy munkát, amennyiben elutasítják, az algoritmus „bünteti őket”. Ez azt jelenti, hogy rosszabb, vagy kevesebbet fizető feladatokkal bízza meg őket, illetve az alacsonyabb forgalmú időszakokban kevésbé valószínű, hogy nekik ajánlja fel a munkákat.

Emiatt bizonytalan, hogy mennyit keresnek. Ezért a megélhetésük fedezésére gyakorlatilag mindent el kell vállalniuk, miközben – tekintve hogy jogilag vállalkozók – nem illetik meg őket a bejelentett dolgozóknak járó jogok. Vagyis nincs táppénz, betegszabadság, fizetett szabadság és más, a Munka Törvénykönyvébe foglalt szabályok, amelyek – még ha mégoly gyengék legyenek is a munkajogok Magyarországon – még mindig jobbak, mint a semmi.

Ebben hozna változást egy év végétől, de facto jövőre bevezetendő, PWD néven ismert uniós szabályozás, amely a futárokat megillető jogokat és az alkalmazandó foglalkoztatási formát szabályozná.

„Röviden az a lényege, hogy mindenki, aki alkalmazottszerűen dolgozik, azt alkalmazottként kell kezelni. Illessék meg az alapvető jogok a fizetett szabadságtól kezdve a rendes, havi szinten fizetett táppénzig. (…) A PwD-nek vannak olyan elemei például, hogy jobban belelátnánk a cégek működési rendszerébe; ha már több munkaviszonyos futár lenne, akkor tudnánk úgymond munkáltatói tanácsokba, illetve szakszervezetbe tömörülni, tudnánk érvényesíteni a Munka Törvénykönyvét, és érdemben tudnánk tárgyalni arról, hogy az algoritmus mögött mi van, mik azok a tételek, amik szabályozzák a jövedelmünket, akkor is, ha van alapbérünk adott esetben. Kétfajta díjazás lép ilyenkor életbe, van az alapbér, ami felett lehet teljesítménybér. Ezért fontos tudni, hogy az algoritmus az hogy működik”

– mondta el a szabályozás lényegét Tóth Gergely. Ez már csak a tüntetésen elhangzott egyik beszédbe foglalt követelés miatt is fontos lenne: miszerint elegendő legyen a tisztes megélhetésért kevesebbet dolgozni annál, ami már veszélyezteti a futárok egészségét.

A Futárok Ligája ugyancsak súlyos problémának tekinti a flottáztatást, ami a flottásoknak és a közvetlenül szerződő futároknak is hátrányos.

Tóth a flottarendszer működését és problémáit is elmagyarázta. „Képzelj egy ábrát magad előtt, ennek a középen vannak a platformcégek. Jobbra-balra vannak a legálisan, direkte foglalkoztatott egyéni vállalkozók, akik lehetnek diákok, mellékállásúak, illetve vannak, akiket  a szövetkezeteken, diákszövetkezeteken keresztül foglalkoztatnak. 

Alul a beékelt, úgynevezett szubkontraktor rendszereket találjuk. Ezen alvállalkozók foglalkoztatják közvetlenül valamilyen formában a futárokat, akiket nem biztos, hogy bejelentve, vagy úgynevezett hamis szerződésekkel illetve megbízási szerződéssel alkalmaznak, ami ha rendszeres, akkor valójában hamis munkaviszonynak számít. Ezáltal például betegség esetén nem kap rendes ellátást az illető, tehát ez eléggé aggályos ilyen szempontból. Előfordul az is, hogy munkaerőkölcsönzőkön keresztül foglalkoztatják őket. Ez esetben nem illetik meg őket azok a jogok, amelyek a direkt munkaviszonnyal rendelkezőket védik.” 

A Futárok Ligája rendszeresen hangsúlyozza, hogy valamennyi Magyarországon dolgozó rész- és teljes munkaidős, flottás futárt várnak soraikba „kortól, nemtől, nemzetiségtől, politikai hovatartozástól, járműtípustól és zónától függetlenül”. Ez azért is fontos, mert Magyarországon ma rengeteg, harmadik országból származó futár dolgozik.

„Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy miért van ez a sok külföldi futár. Nem azért, mert ide akarnak jönni, hanem ezt ajánlják fel nekik egy toborzóirodában valahol külföldön, például Bangladesben vagy Vietnámban. Nagyon súlyos pénzért idejönnek, sokszor egy normális vízumügyintézés díjazásának tízszereséért, tehát már eleve átverik őket. Aki már itt van, az is át van verve, rájukszervezik a munkaerőt külföldről, tehát folyamatosan van konkurencia. Ez az egyik probléma.

A másik az, hogy ha valaki már itt van, és bejön a PWD, miközben korábban egyéni változóként kapott vízumot, akkor is megszívja, mert utána harmadik országbeli futárként nem fogja tudni átminősíteni a munkaszerződését, ugyanis akkor elveszítené a vízumát, amit vállalkozói engedélyre kapott, és nem munkaviszonyra. Tehát ez egy rohadt nagy csapdahelyzet, mert a PWD-nek az a lényege, hogy ha tényleg valaki tudja igazolni, hogy 40 órát dolgozik akár alvállalkozón keresztül, akkor is jogosult lesz majd direkt szerződésre a platform céggel. De ahhoz kell tudni ezt igazolni. Viszont egy külföldi futár, aki a vízumát elvesztheti, nem fogja ezt megtenni, tehát marad továbbra is olcsó vállalkozó, minimálbér nélkül, kiszolgáltatott helyzetben, éppúgy mint most”

– ecsetelte Tóth Gergő a külföldi futárok helyzetét.

A szakszervezeti vezető azt is hozzátette, hogy Nyugaton komolyabban foglalkoznak már a platformmunka dolgozók számára kedvezőbb szabályozásával – bár számos országban a futárok mozgalmai is erősebbek, igaz régebb óta is szervezkednek. Az is kiderült ugyanakkor, hogy Magyarországon is lehet már sikereket elérni. Ahogy az egyik beszédben elhangzott,

„A jó hír, a jövő hét folyamán megindulnak az egyeztetések a hivatalokkal, és mi ott leszünk! Ez két éves munkánk egyik gyümölcse, és ahogy eddig, ez után is megvédjük a tisztességesen dolgozó és dolgozni akaró platformmunkások érdekeit.”

Frissítés, 16:30 – a Nemzetgazdasági Minisztériumban tárgyaltak a futárok

Március 24. délelőttre meghívták a Futárok Ligája képviselőit a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A minisztérium jelenleg a haknimunkások – nemcsak futárok, de más ágazatban dolgozók is – foglalkoztatásának új szabályozását készítik elő az uniós irányelvek alapján.

Tóth Gergő lapunknak elmondta, hogy az egyeztetés bizakodásra ad okot, a minisztérium tisztviselői meghallgatták álláspontjukat és tapasztalataikat, amelyeket elvileg használni fognak az új szabályozás megalkotásakor.