Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az államtitkár tagadja, hogy baj lenne a sztrájkot belengető BME-s dolgozók béreivel

A kormány rengeteg forrást biztosít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME), maximálisan tiszteletben tartja annak autonómiáját, mindezek fényében pedig rábízza, hogyan gazdálkodja ki a „folyamatosan növekvő” állami forrásokból az oktatók bérét – olvashatjuk Zsigó Róbert kulturális államtitkár hétfői írásbeli válaszában, az LMP képviselőinek kérdéseire reagálva.

A minisztérium nyilatkozatával kapcsolatban a BME-s dolgozókat képviselő Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) csoport álláspontját kértük, miután az több bértárgyalási forduló után kijelentette, az állami fenntartású egyetemek szakszervezetei és a felsőoktatásért felelős államtitkár, Hankó Balázs között megszakadtak az egyeztetések, nem remélhetnek tőle segítséget. Annak ellenére, hogy a BME válságos finanszírozási helyzetben van a dolgozók szerint.

Azt, hogy a helyzet közel sem olyan rózsás, ahogy a minisztérium állítja, az is bizonyítja, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) BME-s alapszervezete a jogszabály által biztosított következő lépésre, a sztrájkra szánhatja el magát.

A szakszervezet ennek megfelelően el is kezdi a sztrájkhajlandóság felmérését, nem csak a szakszervezeti tagok, hanem minden egyetemi dolgozó körében – tették közzé a Facebookon.

Az eredetileg Csák János kulturális miniszternek címzett parlamenti írásbeli kérdést Bakos Bernadett és Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő tette fel az iránt érdeklődve, hogy:

– Első lépésben mekkora egyszeri költségvetési támogatást tervez nyújtani a kormány a BME-nek, hogy az intézmény pénzügyi egyensúlyba kerüljön a 2024-es évre? Továbbá mit tesz a miniszter a következő három hónapban annak érdekében, hogy a BME feladatellátása biztosított legyen szeptembertől?

– Csoportos létszámleépítést tervez-e a kormány az állami fenntartású BME-n?

– Ki viseli a felelősséget az állami kézben maradt felsőoktatási intézményekért? Miért nem vesz részt Csák az állami egyetemek vezetésével folyó tárgyalásokon? Ha maga helyett Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárt nevezi meg, akkor miért nem kap a helyettese felhatalmazást arra, hogy az egyetem vezetése által felmerült összes témában egyeztetést folytathasson?

– Mikor rendezik az állami egyetemek oktatóinak a béremelését? Milyen jogszabály tiltja azt, hogy az állami egyetemek dolgozóinak béremelése inflációkövetően emelkedjen?

– Szerepel a kormány tervei között a BME alapítványi átalakítása?

A Csák nevében válaszoló államtitkár először is határozottan visszautasította az ellenzéki képviselők állítását, miszerint a kormány csoportos létszámleépítést tervezne a BME-n. Az állítás valóban hibásan volt megfogalmazva, hiszen, ahogy a MOJ is tisztázta már korábban is, a kormány valóban nem tervez csoportos létszámleépítést az egyetemen, mivel, ahogy az államtitkár is rámutatott, erre nincs hatásköre. „Ezt nem is állítottuk. Azt viszont állítjuk, hogy a finanszírozás révén hozza olyan helyzetbe intézményünket, hogy ebből az egyik (vagy egyetlen) lehetséges kiút a csoportos létszámleépítés, amennyiben nem lesz pénz az alkalmazottak bérének kifizetésére, még a jelenlegi alacsony bérek mellett sem.”

Az államtitkár azt is leszögezte, hogy „a kormány nem avatkozik bele az egyetemek működésébe, tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát”. A MOJ szerint ennél bőven árnyaltabb a kép,

„a kormány igyekszik fenntartani a látszatát, hogy tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát. Formálisan nem szól bele az egyetem azon döntéseibe, amelyek a szenátus hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a finanszírozáson keresztül tudja befolyásolni ezeket a döntéseket, ezt nevezhetjük zsarolásnak is.

A pénzügyi és adminisztrációs apparátus irányítása  a kancellárián keresztül történik, a kancellári rendszer évekkel ezelőtti bevezetése pedig önmagában is az egyetemi autonómia ellen irányuló döntés volt. A kancellária tartja kezében az egyetemi elektronikus kommunikációt is, kontrollálva milyen információk jutnak el a dolgozókhoz.”

Zsigó azt is visszautasította, hogy kivéreztetik az egyetemeket, és szerinte a képviselők figyelmen kívül hagyják, hogy a kormány „megduplázta a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget” 2016 óta, amiből az egyetemek béremelésre és a kutatási infrastruktúra támogatására is költhetnek. Az államtitkár hosszasan folytatja válaszában a számháborút, tagadva, hogy probléma lenne a BME finanszírozásával és az oktatók béreivel.

„A felsorolt számok és adatok nem mondanak ellen azoknak a tényeknek, hogy:

– az egyetemi alkalmazottak alapbére megalázóan alacsony. A hivatalos bértábla szerinti illetmények évek óta nem változtak, a korábbi emelések messze az infláció alatt maradtak, tehát a bérek reálértéke folyamatosan csökken.

– a BME-re jutó finanszírozás 2006 óta reálértéken 40%-ára csökkent. A szakszervezetek képviselői is ezekről a kérdésekről szerettek volna elsősorban egyeztetni a felsőoktatásért felelős államtitkársággal. Érdemi válaszokat azonban három tárgyalási forduló alatt sem kaptunk, bár azt az államtitkár is elismerte, hogy szükség van a bérek emelésére” – válaszolta megkeresésünkre a MOJ.

Az államtitkár mindezek mellett látványosan nem válaszolt arra a kérdésre például, hogy miért nem folytatnak érdemi tárgyalásokat az egyetemi dolgozókkal a béreikről, miért állította azt korábban Hankó Balázs államtitkár, hogy jogszabályilag lehetetlen inflációkövető béremelést adni az egyetemeken, és tervezi-e a kormány a legtöbb állami fenntartású egyetem kiszervezése után a BME alapítványosítását is.

Támogass, hogy folytathassuk! 5 millió forintot gyűjtünk!

Nem luxuskiadásokra költünk, a működésünk a tét.

 

Címlapkép: Mérce/Fazekas Lázár Benjámin