Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kettő plusz egy év után el kell hagynia Magyarországot a vendégmunkásoknak, ha nem foglalkoztatják őket tovább

Három évben maximálja a harmadik országból érkező vendégmunkások tartózkodási engedélyét a Fidesz-kormány új törvényjavaslata, amely kedden jelent meg a parlament honlapján – derül ki abból az interjúból, amelyet Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott a Világgazdságnak, s amelyet a Telex szemlézett

Az új jogszabály a munkavállalás céljából Magyarországon foglalkoztatott, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik országok állampolgárainak itt tartózkodását szigorítja:

  • A számukra munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, s legfeljebb egy évvel, kizárólag munkavállalás céljából hosszabbítható meg.
  • A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
  • A vendégmunkás  harmadik országbeli állampolgár családtagjai részére családi kapcsolatra hivatkozással nem állítható ki tartózkodási engedély.
  • A vendégmunkás nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt sem.

Czomba Sándor szerint még tavasszal szavazni fog az Országgyűlés a Semjén Zsolt által beterjesztett javaslatról. A kormány tervei szerint a részletszabályokat ősszel fogadhatják el, a teljes csomag pedig november 1-jén lép hatályba. Az államtitkár arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy a javaslat célja, hogy

„irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat.”

Szerinte ez azért fontos, mert súlyos munkaerőhiány van Magyarországon, és  – szabad magyar, illetve szomszédos országokból érkező munkaerő hiányában – azért van szükség a harmadik országból érkező munkavállalókra, mert a közeljövőben sok olyan beruházás érkezik majd az országba, amelyekhez több százezer munkavállalóra lesz szükség.

A törvényjavaslat értelmében csak olyan számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból, amennyit egy előre meghatározott kvóta engedélyez. Ehhez a kormány beazonosította a hiányszakmákat is aszerint, hogy mely munkakörökben nem lehet feltölteni a létszámot a belső humán erőforrásokból.

A kormány Czomba szerint tisztább képet szeretne kapni a külföldről érkező dolgozók esetében, hogy ki milyen módon és hogyan jön az ország területére, mert „a korábbi szabályozás túlságosan rugalmas volt, és számos kiskapura adott lehetőséget”. Ezek között említette, hogy kvázi a vendégmunkások köre egyáltalán nem tartozott bele a kvótákba, az új szabályozással viszont „ők is láthatóvá válnak”.

A Mércén számos cikkben foglalkoztunk a vendégmunkások kiszolgáltatottságával, akiket alacsonyabb érdekérvényesítő képességük miatt egyszerűbb kizsákmányolni, ezt a helyzetet pedig vélhetően tovább fogja súlyosbítani a kormány által javasolt törvénymódosítás. Számos példa mutatja ugyanis, hogy vendégmunkásokat elenyésző arányban lehetett eddig is megszervezni, és a határozott időkorlát, illetve a családegyesítés tilalma ezt még nehezebbé teszi, miután nem fűződik majd hosszú távú érdekük a munkakörülmények javításához.

Ahogyan a Telex is felidézi, Magyarországon tavaly jelentősen megnőtt a vendégmunkások száma Magyarországon. A KSH adatai számai alapján 2022-ben 14 százalékkal, 81 ezerrel nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. Közülük a legtöbben, 26 ezren Ukrajnából érkeztek,  Romániából és Szlovákiából egyaránt pedig közel 8 ezren dolgoznak Magyarországon, Kínából pedig több mint 5 ezren jöttek. Kiemelendő még, hogy a Fülöp-szigeteki és indiai vendégmunkások számának növekedése mellett a Távol-Keletről és Délkelet-Ázsiából érkező vendégmunkások száma is emelkedett: a Fülöp-szigetekről 182 százalékkal, Indiából és Mongóliából pedig harmadával többen érkeztek tavaly, mint 2021-ben.A KSH adatai szerint 1980 indiai, 1188 Fülöp-szigeteki és 1016 mongol munkavállaló dolgozott tavaly Magyarországon.

(Világgazdaság, via Telex)
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt