Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Debrecenben tüntetés lesz az akkumulátorgyár ellen, országos népszavazást kezdeményez az LMP

Országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárak ügyében az LMP – jelentette be Facebook-oldalán Keresztes László Lóránt a párt országgyűlési képviselője. Ezen kívül február 9-re tüntetést hirdettek meg Debrecenbe, ahol az ott tervezett akkumulátorgyár miatt tartott közmeghallgatás és lakossági fórum is botrányba fulladt.

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke élő bejelentkezésében elmondta, súlyos válságokat élünk át és ebben az időszakba rendkívül fontos feladat a természeti kincseink megóvása. Hozzátette, ilyen időszakban rendkívül fontos lenne egy olyan gazdaságpolitikai fordulat érvényesítése is, ami az önállóságot erősíti.

„Mindezen tervekkel, célokkal ellentétes a kormánynak az a szándéka, hogy egy politikai döntéssel Magyarországból akkumulátor gyártó nagyhatalmat akar csinálni. Láthatjuk, hogy a gigantikus akkumulátorgyáraknak elképesztően nagy a vízigénye, és azt is, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon óriási kihívás a vízkincs védelme és a víz biztosítása.”

-mondta el a politikus, aki szerint azt sem veszi figyelembe a kormány, hogy ezek a gyárak rendkívül veszélyes technológiákkal dolgoznak, önmagában óriási kockázatot jelent a szennyezés veszélye. Keresztes szerint tapasztalhatjuk azt is, hogy a kormány úgy hozta a gigantikus gyárak létesítéséről szóló döntéseket, hogy nem kérdezte meg a helyi, érintett lakosokat, az adott térségekben és városokban élőket. A képviselő úgy véli, egyértelmű, hogy a kormány nem teszi meg azokat az óvintézkedéseket, amik a környezeti kockázatokkal összefüggésben minimálisan elvárhatóak lennének:

„Sajnos a gyakorlatban azt is láthatjuk, hogy amikor már felmerül a szennyezés lehetősége, akkor a kormány nem a helyi lakosság oldalára áll, hanem a befektetők érdekeit nézi. Göd esetében is a helyi civilszervezet, a GödÉRT egyesület indított pert annak érdekében, hogy információkat lehessen látni a gyár területén lévő monitoring kutakkal kapcsolatban, miközben már mértek a vízmintákban az akkumulátor gyártáshoz használt veszélyes anyagokat.

Tehát látható, hogy a kormányra nem számíthatnak az emberek.”

Ráadásul az LMP-s politikus szerint gazdaságilag sem védhető az akkumulátornagyhatalom-ország terve, hiszen ezek a beruházások idehozzák a szennyezést, elhasználják a természeti kincseinket, „miközben a profitot elviszik és jellemzően olyan térségekben települnek ezek a gyárak, ahol nem a magyar, hanem a külföldi munkaerőnek adnak lehetőséget”.

„A természeti kincseink védelme nemzeti ügy, ezért a mai napon országos népszavazást kezdeményeztünk. Ma reggel azt a kérdést adtuk le, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátor gyártására szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?

Keresztes ezen kívül bejelentette azt is, hogy

február 9-re tüntetést szerveznek Debrecenbe, a Hajdú-Bihari Napló székház mellé (Csapó utca 1-5).

Tavaly derült ki, hogy a városba tervezik az az eddigi legnagyobb, kínai akkumulátorgyár építését.

„Úgy hozta meg a kormány ezt a politikai döntést, hogy előzetesen nem kérdezték meg Debrecen és Mikepércs lakosságát. Láthattuk, hogy a debreceni emberek minden lehetséges fórumon nemet mondanak erre a beruházásra”

– mondta el Keresztes, felidézve a napokban tartott lakossági fórumot és a megyei kormányhivatal által rendezett közmeghallgatást, ahol a polgármester nem vett részt, de a helyiek világosan elmondták, nem akarnak ilyen gyárat a városukba.

Az újabb debreceni akkumulátorgyár építését tavaly augusztusban jelentették be. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését.

Ahogy korábban írtuk, az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak. Helyi civilek szerint aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.

Nemrégen számoltunk be arról is, hogy az Átlátszó által kiperelt iratokból kiderült,

a gödi Samsung gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették

– miközben a helyi civilszervezet által kért mérések már három kút vizében is találtak az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és NMP oldószert.

Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztató debreceni üzem környékén. Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akció akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.

Címlapkép: Göd-ÉRT Egyesület / Facebook