A kormány csütörtök este megjelent rendelete kiterjeszti az eddig csak a minisztériumokra és kormányhivatalokra vonatkozó döntést, amely év végén kényszerszabadságra küldi a dolgozókat – vette észre a HVG. Az új rendelet alapján a kényszerszabadságolás immár az úgynevezett különleges jogállású szervekre (vagyis a Köztársasági Elnöki Hivataltól az Alkotmánybíróságig) és az önkormányzatokra is vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy ez nem kötelező, csak lehetőség az intézményvezetők, illetve az önkormányzati testületek számára.

Ahol elrendelik a hivatali szünetet, ott dolgozóknak a 11 munkanapra  szabadságot kell kiadni. Ez gyakorlatilag szembe megy a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezésével, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik. A rendelet szerint utóbbi a kényszerszabadság esetében nem alkalmazandó.

Ha az idei szabadságból már nem maradt elég, akkor a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni, vagyis erre rámehet a tisztviselők jövő évi nyaralásának legalábbis egy része.

A kormány tehát ezúttal az önkormányzati és hivatali dolgozók nyaralásán akarja megspórolni a rezsiköltségeket.

A szünet ideje nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe. A hivatalos e-maileket sem kötelező naponta átvenni. A rendelet azonban hozzáteszi  „az igazgatási szünet alatti munkavégzés munkáltatói jogkör gyakorlója általi elrendelése kivételével a különleges jogállású szerv, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik”.

Ha egy intézmény vagy önkormányzat elrendeli az év végi szünetet, ezt a kormánytól független hivataloknak a Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatoknak pedig „a helyben szokásos módon” november 30-ig ki kell hirdetniük.